Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)
Első könyv. Alaki és általános határozmányok - C) Közegészségügyi szolgálat a törvényhatóságokban
92 másodfokúlag határoz az elsőfokú hatóság intézkedései ellen hozzá benyújtott felfolyamodások iránt. Ezen, valamint saját intézkedései a közigazgatási bizottsághoz felebbezhetők. 6. §. A törvényhatósági tiszti főorvos és teendői. A törvényhatósági tiszti főorvost a törvényhatósági közegészségügyi bizottság meghallgatásával, élethossziglan a főispán nevezi ki (1886 : XXI. t. c. 80. §). A tiszti főorvos a VIII. fizetési osztályba sorozott rendes vármegyei tisztviselő (1904 : X. t.-c.), kivel szemben fegyelmi tekintetben ugyanazon törvények alkalmazandók, a melyek más törvényhatósági tisztviselőkre nézve érvényesek. (Et. 161. §). A törvény- hatósági bizottsági közgyűlésen üléssel és szavazattal bír akkor is, ha egyébként nem volna az említett bizottságnak választott tagja (1886 : XXI. t. c. 51. §). A tiszti főorvos mint szakelőadó szerepel a neki kiosztott ügyekben a törvényhatósági közgyűlésen (Et. 161. §.), az állandó választmányban s a közigazgatási bizottságban (1902 : 127000 kb. ügyrend 28. §). Mint központi tisztviselő a vármegye székhelyén (1886 : XXI. t.-c. 67. §.) lakik, hol állandó hivatali helyisége van, melyben naponkint megjelenni s a neki kiosztott ügydarabokat feldolgozni tartozik. A hivatalos órákat egyébként betartani nem köteles. (Várni, ügyvit. szab. (1902 : 125.000) 47. §). A törvényhatósági egészségügyi bizottságnak hivatalánál fogva tagja, de annak elnökévé nem választható. (L. 116.035/902 B. M. elvi döntvény). Felügyeleti hatásköre egészségügyi tekintetben a törvényhatóság egész területére kiterjed s a törvény (Et. 162. §.) által a következőkben van részletezve : Felügyel, hogy a himlőoltás a járási és községi orvosok által kellőleg foganatosíttassák (s a himlőmag
