Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)

Első könyv. Alaki és általános határozmányok - C) Közegészségügyi szolgálat a törvényhatóságokban

88 és egyéb gyógyintézetekre (Et. 60. §.), megállapítja az orvosi körök székhelyét (Új Et. 8. §.), a körorvosok hivatalos látogatási időszakát (Új Et. 20. §.), a vagyo­nosok által fizetendő halottvizsgálati díjat (Új Et. 9. §. 4. pont), a községek arányos hozzájárulását a kör­orvos személyi pótlékához (Új Et. 14. §.), lakáspénzéhez (Új Et. 17. §.) és a községek által szolgáltatandó fuvarhoz. (Új Et. 21. §.) Bizonyos esetekben a közigazgatási bizottság ítéli oda a belügyminister által adományozott gyógy szertár- nyithatási jogot. (Et. 134. §.) Az alispán által községi-orvosi ügyekben hozott határozatok felett a közigazgatási bizottság másodfok­ban dönt, minden közegészségi intézkedés tárgyát képező ügyben pedig harmadfokon, tehát végső és tovább nem felebbezhető fokon határoz. Kivételt csak egyes köz­egészségi intézkedések képeznek, melyekben nagyobb fontosságuknál fogva elsőfokon nem az illető járásnak, hanem a törvényhatóságnak első tisztviselője intézke­dik, (L. 9. lap); a közigazgatási bizottság ily esetekben másodfokban határoz. A rendes közegószségi intézkedési ügyek tehát teljesen az illető törvényhatóság kebelében fennálló egészségügyi ható­ságok által nyernek elintézést, s a belügyministerhez csak tör­vénybe ütköző rendelkezés, vagy az eljárásnál követett szabály­talanság címén kerülhetnek felülvizsgálatra. A közigazgatási bizottság egészségügyi szakelő­adója a törvényhatóság tiszti főorvosa, aki egyúttal a törvényhatóság első tisztviselőjének is rendelkezésére álló egészségügyi szakértő és előadó. (Et. 160. és 161. §). 4. §. A törvényhatóság egészségügyi hatóságai és tisztviselői. Tájékoztató. Amint már fentebb említettük, a tör­vényhatóságok az összes közigazgatási teendőket s

Next

/
Thumbnails
Contents