Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)
Első könyv. Alaki és általános határozmányok - B) Közegészségügyi szolgálat a községekben
látogatta az orvos, idült betegeknél pedig, ha őket a baj halálra vezető rosszabbodásuk alatt kezelte orvos, nem pedig pl. hónapokkal előbb. (1900:99559. B. M.) 4. A halottvizsgálatnál követendő teendők.*) a) A halál okának megállapítása. A halottkém pontosan megvizsgálja a halottat, ha az elhúnytat orvos gyógykezelte, beszerezteti ennek értesítvényét s ha semmi rendkívüli körülmény fenn nem forog, megállapítja az eltemetési időt s a hozzátartozók részére kiállítja a „halottvizsgálati bizonyítványt“, (I. minta) melyben az elhúnyt személyazonosságára, betegségére és halálára vonatkozó adatok foglaltatnak. A halottvizsgálati bizonyítványt záradékolás végett be kell mutatni az illetékes anyakönyvvezetőnek, ki a halálokának bejegyzését az említett bizonyítvány alapján teljesíti. A halottkémek a halálokok megnevezésénél kötelesek az előírt elnevezéseket használni. Az orvos- halottkémek a számukra előírt (1895 :54919. Kr.) sorozat elnevezéseihez szintén ragaszkodni tartoznak. A nem orvos-halottkémek csakis a számukra előírt sorozat 27 elnevezését használhatják, mást nem s ha a halál okát azok egyikével sem tudják megjelölni, a halálokot ismeretlennek kell bejegyezniük. b) Az eltemetési idő megszabása. A temetési idő rendszerint 48 óra, a halál bekövetkeztétől számítva; ezen időn belül a nem orvos-halottkém csakis járvány esetében és csak a hatóságtól nyert egyenes felhatalmazás alapján adhat engedélyt az eltemetésre, minden más esetben, ha a korábbi temetés egészségügyi 59 *) Az 1876 : 31025. rendelettel kiadott Utasítás külön szabja meg az eljárást az orvos és külön a nem orvos halottkémek számára: én itt együttesen tárgyalom a közös kötelességeket s az eltéréseket külön felemlítem.
