Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)
Első könyv. Alaki és általános határozmányok - B) Közegészségügyi szolgálat a községekben
32 folytathat és hivatali területén fekvő uradalmi, ipartelepi, vasúti és betegsegélyzőpénztári orvosi állást viselhet. Fizetéssel járó más állást csak külön engedéllyel vállalhat. Az engedély megadása kérdésében községi orvosra nézve elsőfokban a községi képviselő- testület, körorvosra nézve elsőfokban a törvényhatósági bizottság határoz.“ (Új Et. 23. §.) A törvény 23. §-a a községi (kör-) orvosnak a magán- gyakorlatot megengedi, úgy azonban, hogy emiatt az orvos hivatali és hivatásbeli kötelessége sérelmet ne szenvedjen. Ebben a tekintetben a községi (kör-) orvost a járási főszolgabíró ellenőrzi. Azokban az esetekben, mikor a fizetéssel járó más állás elvállalása kérdésében a körorvosra nézve a törvényhatósági bizottság határoz, a határozat meghozatala előtt az orvosi körhöz tartozó községeket, továbbá a főszolgabírót, a járási orvost és a vármegye tiszti főorvosát mindig meg kell hallgatni. (Utas. 25. §.) „A községi (kör-) orvosnak évenként 3 heti szabadságra van igénye, amelyet a járási főszolgabíró és a vármegyei tiszti főorvos meghallgatásával az alispán engedélyez s ugyan ő intézkedik, a főszolgabíró és a járásorvos meghallgatásával, úgy ez esetben, mint a községi (kör-) orvos betegsége esetén a helyettesítés iránt is. A helyettesítéssel helyben lakó másik községi orvost, ilyennek hiányában lehetőleg olyan magánorvost kell megbízni, aki a helyettesítés ideje alatt a községben (körben) lakik. Ha ilyen sem volna található, vagy a helyettesítésnek ez az utóbbi módja nem mutatkozik szükségesnek, akkor az alispán a helyettesítéssel valamely szomszédos községben lakó községi (kör-) orvost, vagy magánorvost, esetleg az orvosi kör községeinek célszerű felosztásával két vagy több szomszédos község (kör-) orvosát bízza meg.
