Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)

Első könyv. Alaki és általános határozmányok - D) Közegészségügyi szolgálat a központban

s az igazságügyi orvosi tanácsra szállt át. A közegészségi tanácsra vonatkozó Et. 169—174. §-ai ennélfogva több változást szenvedtek.

Az igazságügyi orvosi tanács az igazságügy minister véleményező testületé, mely a kivánt felülvélem é- nyek ügyében a kir. bíróságokkal közvetlenül érintkezik.

A tanács áll elnökből, alelnökből és legfeljebb 20 előadó rendes tagból. Az elnököt az igazságügy- minister előterjesztésére a király nevezi ki, a többieket az igazságiigyminister, aki a jegyzőt is kirendeli. Kivételesen a tanácson kívül álló szakértők közreműködése is igénybe vehető. A kinevezés tartama az összes tagoknál 3 év; ennek elteltével az elnök és alelnök rijra kinevezhetők; a rendes tagok harmadrésze minden év leteltével kilép és pedig az első két évben sorsolás útján, azután pedig működési idejük sorrendje szerint. A kilépő tagok is újra kine- vezhetők.

A tanács működése folytonos, szünetet nem tart; feladata a következőkre terjed ki:

Az igazságügyi minister felhívására szakvéleményadás az igazságügyi kormányzat a törvénykezés terén felmerülő kérdésekben a közegészségügyhöz tartozók kizárásával. Ezenfelül különösen a) az igazságügyi hatóságok és a bíróságok által a tanács elé terjesztett orvosi szakvélemények felülvizsgálása; b) véleményadás orvosok által elkövetett és a bíróságok eljárását igénylő műhibák felett; c) véleményadás az orvosi díjszámlák megállapítása iránt a bíróságok előtt folyamatban levő ügyekben; d) véleményadás törvény- széki vagy fogházorvosi állomások betöltésénél a folyamodók szakképzettsége felett; e) kiválóan fontos esetekben orvostörvényszéki vizsgálatnak közvetlen teljesítése ; f) közreműködés a törvényszéki orvosi vizs106