Schuster Ludwig: A gerincvelő bántalmak kórisméje (Budapest, 1885)

Különös rész - B) A kiterjedt gerincvelő-bántalmak

100

csoló toroklob. Ide tartozik a Leyden által említett asthenicus gerinc- velőhűdés is, a mely csupán mozgatag gyengeségben nyilvánul és erősítő kezelésre gyógyúl. Néha idült bántalmak is előidézik : bujakór, cukros húgyár.

6. A gerincvelőben magában is támadhatnak dagok, melyek gerincvelőlobot okoznak, a lobtünetek azonban függetlenek az őket előidéző októl s így mindig a fenn elősorolt elemi zavarok fognak nyilvá- núlni. A dagok lassú vagy gyors fejlődése és hatása szerint a gerincvelőre a zavarok is lassan fognak megjelenni, e kifejlődés módja a dag természetétől függ.

7. Fém- és növénymérgek is okozhatnak gerincvelő-vérbőséget, sőt gerincvelőlmdést, izomsorvadást és érzészavarokat. (Hűdés mérgezés folytán, toxicus hüdés.)

8. Környi idegizgatottság állítólag szinte átterjedhet lassan a gerincvelőre s ott «reflexhűdést» okozhat. Ilyen «reflexhűdések» Leyden szerint a hólyag-, dühnirígy-, méh- és vesebajok után előforduló hű- dések, a melyek az ágyék-kereszt-idegek felszálló lobjának (neuritis sacrolumbalis ascendens) másodlagosan a gerincvelőre átterjedéséből keletkeztek; vagy ha nem ily eredetű a hűdés akkor valószínű, hogy környi az ideghűdés, mely mellett a gerincvelő-bántalom tudtunkon kívül állott férni. Boncoláskor agyburoklob tünetei, vagy gerincvelő- lobgócok voltak észlelhetők.

A Lewison, Tiesler és Feinberg szerint az ülidegek zúzása illetőleg edzése által előidézett paraplegiák is úgy magyarázhatók, hogy az ülideg lobja s az ezt követő felhágó vándorló ideglob átterjedt a gerincvelőre s ott gerincvelő-lobot okozott.

Ezen állatkísérleteket újabban Charcot észlelete megerősíté (1. Féré progrés méd. 1883) ő, egy az ülidegre történt lökés után három hónappal ülideglobot (Ischias) neuritist észlelt, a mely kifejezett gerincvelőlobot vont maga után.

9. Moxon oly munkásoknál, a kik sűrű levegőben dolgoznak s munka után a szabad légkörbe jutva szenvednek páros hűdést — ezt úgy magyarázza, hogy a sűrített légben a fokozott vérnyomást mindenekelőtt az agy-gerincvelő-folyadék veszi át. Több vér jut a gerincvelőbe, mialatt a mnnkás gond nélkül serényen dolgozik a magas nyomású légtárnában. A mint azután a munkások kijönnek a szabad légre, a gerincvelő-edények nyomása gyorsan alászáll; ilyenkor ép úgy mint a ritkult levegőben több vér foly ki belőlük. A gerincvelő edényei — különösen a gerincvelő alsó részletében, a mely részlet, mint említettük, a vérelosz-