Schuster Ludwig: A gerincvelő bántalmak kórisméje (Budapest, 1885)

Általános rész - Működés-zavarok - Érzés-zavarok

52

Ér zés-zavar oh.

Ha gerincbaj folytán az érzés zavart, úgy abból a hátsó ideg- kötegek s a szürke hátsó oszlopok bántalmára következtethetünk. Az 'érzékenység lehet csökkent vagy fokozott, a bőr lehet érzóstelen vagy túlérzékeny; mindkét érzésnem együtt is előfordúl.

I. Gerincagyi érzéstelenség (anaesthesia spinalis). Nyilvánulhat ez a tapintó-, hő-, fájdalom- és izomérzés csökkenésében; a fájdalomérzés ep lehet, dacára hogy tapintató-érzékünk hiányzik és viszont. A baj többnyire kétoldalú és részarányos és csak úgy mint a túlérzékenység, előfordul kiterjedt gerincvelő-loboknál, összenyomási velő-lobnál, gerincvelő-sorvadásnál. Utóbbinál miután a hátsó gyökrostok is bántalmazottak a tapintó érzék csökkenése mellett nyilamló fájdalmak jelentkeznek.

Ha a gerincvelő mentén, a beteg részletnek helyétől lefelé a test minden részében, az érzésnemek mindenike hiányzik, úgy ez a gerincvelő egész vastagságára kiterjedő bántalom jelenlétére vall (sérülés, összenyomás). Féloldalú gerincvelő baj után, a sérülés helyének magasságában teljes érzéstelenség áll be, mert a sértett oldalnak megfelelő hátsó ideggyökök a keresztezésük előtt, az ép oldanak megfelelők keresztezésük után szenvedtek. Azonkívül a sértés alatt fekvő, azzal ellentétes test fél érzéstelen, mert a megfelelő hátsó-gyökök már keresztezve jutnak a bántalmazott gócba, a bántalom alatt fekvő, azon oldalú testrész végre túlérzékeny.

Övalakú érzéstelenség, a mely a törzs különböző magasságában, mint keskeny körív övezi a test egyik felét vagy egész körületét, a hátsó gyök bántalmára vall a gerincvelőn kívül vagy abban benn.

A lassú érzésvezetés, különösen a lassú és csökkent fájdalom- érzés a hátsó szürke oszlopok bántalma mellett kell hogy bizonyítson, ha tekintetbe veszszük a kísérletet, a mely szerint a szürke állomány haránt metszetének megszűkülése az érzésvezetést lassítja (Schiff).

II. A gerincagyi túlérzékenység (hyperaesthesia spinalis). Kóros érzésekben nyilvánúl: bizsergésben, hangyamászásban,zsibadtságban ; kóros hőérzésben, finomabb tapintó érzésben; a kóros érzés viszketés, sőt fájdalmassággá fokozódhat. A túlérzékenység néha érzéstelenség- gel együtt fordúl elő így: gerincvelő-buroklobnál, nyomási gerincvelő lobnál, gerincvelő sorvadásnál. — A velőburoklobnál, a melynél az ideggyökök is bántalmazottak, a tülérzékenység mellett a bántalmazott idegek területén izomgörcsök is jelentkeznek.