Schuster Ludwig: A gerincvelő bántalmak kórisméje (Budapest, 1885)
Általános rész - A vizelés és a székelés reflex-központja
4 °2 reflex-központ játéka szabad, a mint bélsár izgatja a végbelet az kiürül s a mint elegendő ingert gyakorló vizelet gyűl a hólyagba, a hólyag sima izomrostfala legyőzi a zárizmot s a vizelet kifoly; ha még inkább fokozott a hólyag izgatottsága, úgy a zár izom gyors legyőze- tése folytán vizelet-csepegés áll be. Ha pedig a reflex-vezetés gyöngül, úgy a zárizom le nem győzethetik s vizelet-rekedés áll be. He a mint a végbél sárral s hólyag vizelettel megtelik, úgy be áll a kiürülés. A beteg csak azon esetben nem bír tudomással a kiürülésről, ha az agy felé vezető érző-pálya bántalmazott. Ha az bántalmazva nincs, úgy érzi a beteg a kiürülést éjjel, e miatt gyakran álmából fel is ébred, de azt befolyásolni, ellensúlyozni képtelen. A hólyagnak önkéntelen, tudatos kiürülése tehát a mozgató pályáknak a hólyagközpont feletti bántalmát bizonyítja; öntudatunk és akaratunk nélküli szakaszonkénti hólyag-kiürülés pedig azt, hogy a hólyag, ép központján innen székelő mozgató és érző pályák be- legek (itt a kiürülés időnként ismétlődik, mivel a reflex-központ reflec- toricus ingerülete meg-megújul). Ha a hólyagfal izgatására a vizelet kiürül, úgy az ágyék-gerincvelő működése ép s a baj magasabban székel. Ha a reflex-központ beteg, úgy a bántalom elején a hólyagzár- izom ideiglenesen helybelileg izgatott, a mely izgalom, miután az akarat behatása megszűnt, nem ellensúlyozható, s így húgyrekedés következik be. De ha a hólyag kitágul és megtelik, a hólyagzárizom állandón elernyed s ekkor vizeletcsepegés áll be. Ilyenkor valahányszor vizelet jut a hólyagba (bélsár a végbélbe) ki fog az ürülni. A bélsár kiürülése azonban, miután nem jut folyton sár a végbélbe, időnként következik be, vizelet ellenben folytonosan érkezvén a húgyvezetőkön a hólyagba, a hólyagból állandóan csepegni fog. A végbélzárizom' ellazulásáról ujjunk bedugása által győződhetünk meg, mert ha a reflex-központok betegek, úgy ilyenkor a helyi inger rövid izom-összehuzódást okoz ugyan, de csakhamar bekövetkezik az ellazúlás. Ha ellenben a reflex-központ ép, úgy a végbélbe dugott újj világosan érzi a zárizom tartós összehúzódását. A telt hólyagnál fellépő vizeletcsepegés oka a hólyag környi érző és mozgató idegrostainak betegsége is lehet, melyek a 3., 4., 5. keresztáj-idegből ágaznak ki; valamint oka lehet a húgycső érzéketlensége is, mivel ilyenkor a húgycső zárizmának reflexe elvész. Ha a vizelés-zavarok oka gerincbaj úgy többnyire együtt szenvednek a végbél s az alvégtagok (t. i. az ágyék és kereszttáj idegek