Schuster Ludwig: A gerincvelő bántalmak kórisméje (Budapest, 1885)
Általános rész - A gerincvelő mint a visszahajlás központja
29 A bőrreflexek, a bőr (illetőleg érző idegeinek) ingerlése által felidézett visszahatott rángások, melyek az ingerelt bőr alatt lévő izmokban mint rángó mozgások nyilvánulnak. Inreflexnek nevezünk oly rángást, melyet, valamely ínra (bőnyére csonthártyára) — illetőleg annak érző idegére — gyakorolt erőművi inger (ütés, kopogás) vált ki s az ínnak megfelelő izomban nyilvánúl. A mellékelt (Charot: Localisations spinales 1880» című művéből kölcsönzött) vázlat igen jól érzékíti a bőr- és izomvisszahajlások útját. (L. 6. ábra.) Bramwell «Diseases of the spinal cord» című művéből vett vázlat is a gerincvelőben lévő reflex-köröket érzékíti. (7. ábra.) A bal gerincvelőiéi ép, a jobb a gerincvelő-sorvadás korai időszakát mutatja; a kóros részlet sötétre rajzolt. 1. közös idegtörzs, 2. érző ideg, 0. Burdach-köteg, 5. mozgató ideg. S a külbőr, a melyből érző rostok mennek a közös sensomotoricus idegtörzsön, a hatsó gyökön, hátsó szarvon s a szürke állományon át a reflex központhoz (4). T in, izom vagy bőnye, a melyből a mély reflexeket vezető idegek indulnak ki. E rostok a hátsó külső ikkötegen mennek át. vi izom, a melybe a bal gerincvelőiéi mellső gyökéből íutnak mozgató rostok. Az ábrán a pontozott vonal jelzi a gátló rostok útját, melyek az oldalkötegek keresztezett pyramis-pályáiban haladnak. A nyilak a reflexingerületek útját mutatják. A jobb oldalon a mély reflexek gátolva vannak a hátsó külső (Burdach) ikköteg bántalma íolytán.
