Stiller Bertalan dr.: Az ideges gyomorbántalmak (Budapest, 1884)
Bevezetés
tipi tosabb lesz, minél nagyobb előmeneteleket teszünk az objpőtiv módszerek tökéletesítése által a szervi bajok felismerésében. Ha például a legújabb időben alkalmazásba vett gastroskopia gyakorlatilag értékesíthető vizsgálati módszerré tökéletesül, úgy általa majdnem epany- nyit nyernénk a gyomor ideges mint szervi megbetegedéseinek kórisméjére nézve. Visszatérvén a szóban levő korcsoport defmitiójára, ismétlem, hogy e betegségek lényege és jellege az idegek zavart működésében áll. Még helyesebb, ha e fogalmat egy kis változással, mint a gyomoridegeknek kizárólag működési zavarát állapítjuk meg. Ezzel pontosabban kizárunk minden oly idegzavart, mely tán a gyomorfalzat valamely boncztani változásán alapúi. Nem szabad tehát e csoportba sorozni a gyomorzsábát, mely például az idegvégeknek egy gyomorfekélyben való izgatása vagy heges kereg vongálása által jön létre ; nem az izomzat félhüdését, mely mechanikus tágulaton vagy az izomrostok zsíros elfajulásán alapul. Hiszen más szervek ideges betegségeinél is egészen hasonló megkülönböztetést teszünk. A méli- szenvi aphonia pl. épúgy okoztatik a n. recurrens ágainak hűdése által, mint azon hangtalanság, mely nevezett idegre íitérdag által gyakorolt nyomásból ered; ama bántalmat ideges-, emezt szervesnek mondjuk, mert annál tudományunk mai állása szerint csak működési, azaz segédeszközeink által ki nem mutatható s e mellett bizonyos tekintetben múlekony, javulható idegelváltozást veszünk fel, míg emennél az idegzavar oka kézzelfogható, erőművi. Különben daczára, hogy működési idegbajok megfogható alapját tagadásba veszszük, semmikép sem mondunk le azon reményről, hogy az egyelőre működésinek jelzett zavar egykor új segédeszközök által mint valódi szervi, vegyi vagy physikai szövetváltozás kimutatható lehet. Ezen reményünknek, mely mai kórtani felfogásunk követélményé, az által adunk tartózkodva kifejezést, hogy kórodailag az ezen zavarokra sokáig használatban volt «dynamikus» kifejezést újabban kerüljük; míg boneztanilag valamely «molekuláris» szövetelváltozás föltevésével igyekszünk magunkat megnyugtatni. A működési idegzavar nevezetes illustratióra talált egyes esetekben az átvitel (transfert) tana által, mely átvitelt Burq metallo- skopikus úton nyert, később más különféle izgató szerek segítségével idéztek elő. így Adamkiewicz 1 méhszenvi hemianaesthesia esetében, 1 1 Béri. kiin. Wochenschr. 1881.
