Stiller Bertalan dr.: Az ideges gyomorbántalmak (Budapest, 1884)

Beosztás - III. Csoport. A gyomornak általános neuropathiák által feltételezett idegbántalmai - A) A gyomor neuropathikus érzési zavarai

ható kezelés mellett, lang}' ülőfürdők, chinin kis adagai fűszeres szerekkel nyújtatnak neki. Februárban hideg ledörzsölések kisértettek meg; márcziusban nagyfokú bágyadtság és szenvtelenség az uralkodó tünet. Áprilisban férjével együtt déli égaljba küldöm, honnan néhány hét eltelte után javultan érkezik vissza; mégis a nyár derekáig tart, melyet a közeli hegyvidéken töltött, míg hideg ledörzsölések és félfürdők alkalmazása mellett állapota rendessé lesz. Azóta kínos bajának nyoma sincs. A laj)pangó medenczelobon alapuló dysmenorrhoea és meddőség fennáll, de a nő jelenleg üde, jól táplált, zömök és jobban érzi magát, mint valaha.

3. eset. 1880-ban egy K. nevű 15 éves leánykához hívtak, kinél még hószám nem jelentkezett, s ki már egy évnél tovább csekély mennyiségű kávén és levesen kívül mit sem vesz magához. A beteg magas termetű, legnagyobb fokban lesoványodott, gyöngesége hónapok óta ágyba szegzi. Külleme annyira tüdővészes jellegű, hogy első sorban és ismételten a tüdőket vizsgáltam ; a legrendesebb viszonyokat találtam; gyomor és alhas behúzódott, sehol sem fájdalmas. Nyelve teljesen tiszta, csekély szájbűz, székletét renyhe, hugy rendes. Értelmisége jól fejlett, kedélye nem zavart, arczkiíejezése egészen derült. Szorgos kérdésekre sem panaszolkodik, helybeli nehélyei nincsenek, nincs jelen semmi betegség érzete. Még tej-, leves- és kávéhoz is erőszakolni kell. Sajnálatomra nem volt alkalmam az esetet tovább is szemmel kísérni s nem tudom mi lett a betegből.

Ezen esetek a kór súlyos voltára vonatkozó fokozatos lépcsőze- tet tüntetnek fel. Az első elvitázhatlanúl a leggyöngébb alak; ez, mint valamennyi hasonló eset, lassan és lappangva támadt, körülbelől (> hét után érte el tetőfokát s ép oly lassan indult javulásnak. A második eset kifejezett tüneteivel nemcsak hónapokig tartott, hanem az egész egy súlyos eset képe. Az inanitio következései, jóllehet lassabban, mint várni lehetne, de mégis szembetünőleg lépnek előtérbe ; a javulás egy utazás után megindul ugyan, de csak lassan halad és a rendes állapot beálltáig hónapokig húzódik. A harmadik eset nemcsak leghosszabb tartamú, hanem a marasmus oly fokát mutatja, mely folyton ágyban tartózkodásra szorít. Egy ehhez teljesen hasonló, de nem kezelésem alatt álló esetet ismerek, hol egy körülbelül 21 éves leány gyomorzsábák és hányás nélkül, pusztán ideges anorexia miatt az evésről 3 év óta úgy szólván leszokott, s jelenleg már egy év óta nagyfokú inanitio állapotában ágyban fekszik másodlagos phthisis kezdő jeleivel. Az eseteknek, melyeket a fentnevezett szerzők érinte-