Stiller Bertalan dr.: Az ideges gyomorbántalmak (Budapest, 1884)
Beosztás - II. Csoport. A gyomor reflectorikus idegbántalmai
Később azonban mind e tünetek rosszabbra fordultak, a fiút hazavitték és további sorsáról nem értesülhettem. Gyakorlati szempontból igen fontos volna, ha, mint sokan hiszik, ezen hányásnak specificus módjában támpontokat kaphatnánk annak agybeli természetére nézve. Csakhogy mindazon tünetek, mer lyek jellegzésére felhozatnak, kevéssé megbízhatók. így Komberg óta kiemelik, hogy a hányás ilyenkor túlnyomóan függőleges helyzetben és a fejnek mozgásakor lép fel, míg a vízszintes, nyugodt helyzet megnyugtatóig hat. És ez magában véve igaz is; csakhogy egészen ezen magatartást elég gyakran heveny gyomorhurutnál is figyeltem meg, igaz túlnyomóan oly egyéneken, kiknél minden étvágytalanság erős szédüléstől kisértetik. Kezelésem alatt van egy férfi, kinek minden erősebb láznélküli csorvánál 6—8 napig nem szabad az ágyban megmozdulnia, mivel minden mozgásnál vagy a fejnek emelésénél szédüléstől, hányingertől és hányástól lepetik meg. Ezt is, ha úgy akarjuk, az agybeli hányás egy nemének tekinthetjük; de minden esetre megnehezíti a valódi fej beli hányásnak felismerését. Másrészt ismerek egy szokásos hányásban szenvedő leányt, kinél a hányás csak álláskor, járáskor és üléskor, soha azonban fekvéskor nem lépett fel, és kinél nem agybaj, hanem körülírt hashártyalobbeli gócz derült ki idővel, mint a hányásnak visszhajlási oka, mely megfelelő oki kezelésre véglegesen meggyógyúlt. Némelyek a kezdeti undor hiányát, valamint a hányás könnyűségét és gyorsaságát emelik ki jellegzetesnek; csakhogy, tapasztalatom szerint, nem áll ez minden agyi hányás esetéről, és másrészt elegen léteznek, kik más okból is szerfelett könnyen és megerőltető hányinger nélkül hánynak. Fontosabbnak tartanám azon körülményt, hogy itt a hányás gyakran egeszen függetlenül a táplálék felvételétől, sőt éhgyomorra is fellép, mi, ha alkoholismust kizárunk, boncztani elváltozáson alapuló gyomor- betegségeknél tényleg alig fordul elő, és így fel kell tűnnie. Azonban czélunkra ezen körülmény sem bízható meg teljesen, mert a visszhajlási hányásnak más alakjai, nemcsak terhességben, hanem izgatási góczoknál a petefészkekben, a méhben, a hashártyán és más szervekben, igen gyakran a tápfelvételtől függetlenül is fellépnek. A nevezett tüneteknek viszonylagos értéket mégis fogunk tulajdonítani, különösen, ha azok közül többen együtt lépnek fel, mivel akkor, az alapbetegség kimutatható jelei nélkül is, legalább gyomorbajt kizárni megengednek, és az orvos figyelmét a hányásnak más lehető okaira 81