Dollinger Gyula: A massage. Gyakorló orvosok számára (Budapest, 1884)

IV. A massage alkalmazása a sebészetben

Nagyobb fokú meghibbanásnál az ízületet erősítő szállagok és néha a tokszállag is elszakadnak, a lágy részek az ízület körül meg- zűzatnak, több edény elszakad s így a szövetek közé néha igen jelentékeny vérzések történnek, a melyek a pólyák mentén nagy területekre eloszolhatnak. Megesik, hogy az erőművi behatás alkalmával az ízület az egyik oldalon tátong úgy, hogy a tokszállag a légnyomás által belenyomatik az ízfelületek közé s azok által beesipetik. Nagyobb erőnél az izületi porozok megzúzatnak, széleik lehorzsoltatnak s az Ízületekben vérzések történnek, máskor Ízület közti porczkorongok helyükből kimozdíttatnak.

Kisebb meghibbanásoknál néha a szállagok csak meg lettek nyújtva, a környező képletek azonban kisebb-nagyobb kiterjedésben megzúzattak. — Leggyakoribb a boka meghibbanása, a minek a magas, keskeny czipősarok s az ezeken való bizonytalan járás kedvez. Ugyanezen okból gyakoribb a boka meghibbanása nőknél, minta fér- tiaknál. A kézre történt esés következtében a kéztő-izület meghibba- násával szintén gyakran találkozunk. Praedispositiót még azon testalkat képez, a melynél egy néhány vagy minden ízület igen laza. A meghibbanásnak sokszor laza Ízület a következménye s azért az egyszer meghibbant Ízülettel az könnyen történik meg másodszor. A meghibbanás pillanatában a beteg igen heves fájdalmakat érez s az érintett Ízületet már egynéhány perez múlva vérömleny környezi. Az ízület mozgékonysága, a mely eleinte még megvan, nemsokára igen fájdalmas, sőt lehetetlen ; a környező lágy részek vizenyősen meg- duzzadnak s a fájdalom a beteg nyugalmát elrabolja.

Az ily ízületet régebben jeges borogatás, piócza- és főszkötéssel gyógykezelték. A gyógylefolyás igen hosszadalmas volt, 3—6 heti nyugalom után az ízület merev volt s csak lassan lett ismét mozgó, néha pedig merev maradt.

Ha az ily Ízület röviddel a meghibbanás megtörténte után jut gyógykezelés alá, következőképen járunk el:

Mindenek előtt a törés- vagy hozamra való tekintettel vizsgáljuk meg az Ízületet. Már Ravoton azt ajánlá, hogy a hevenyhibbanás gyógykezelését az ízfelületek széthúzásával kezdjük meg. Busón ezt újabban a őzéiből ajánlja, hogy az ízfelületek közé netalán becsipett tokszállag onnan kiszabadíttassék. Azután enyhe czentripetalis simo- gatást végezünk először az ízülettől központ felé fekvő részeken s azokkal lassankint áttérünk az Ízületet fedő vérömlenyre. Az Ízület simogatása kezdetben igen fájdalmas, 8—10 perez után azonban

30