Dollinger Gyula: A massage. Gyakorló orvosok számára (Budapest, 1884)
III. Műfogások
14 a műfogások annál nagyobb változata áll rendelkezésére, a melyeket a különböző bajok változataiban felváltva használ. A dörzölés sokféle kiviteli módozata közül a főbbek leírására kell szorítkoznunk. 1. A kinyújtott, egymáshoz szorított 4 újj végső perczeinek tény éri felületét rá nyomjuk a beteg részre és nyomás mellett körkörös, egymásba átmenő tourokat írunk le. (Ábra 1, lap 15.) 2. A beteg részt, pl. a végtagot két kézzel úgy fogjuk körül, hogy a két hüvelyk végső perczei egymás mellett fekszenek s most ezekkel azon irányban, a melybe a dörzsöléket terelni akarjuk, fokozódó nyomással kenéseket végezünk és pedig úgy, hogy, míg az egyik hüvelyket előre toljuk, a másik a levegőben ivet írva le a kenő újj mögé visszatér. (Ábra 2, lap 19.) Ha ily módon a dörzsölést még nagyobb erővel akarjuk végezni, egyik hüvelykünket a másikra teszszük s a dörzsölést mindkét hüvelyk nyomásával eszközöljük. 3. igen tömött izzadmányok szétnyomása-, szétdörzsölésére a hüvelyk néha nem elegendő. — Ily esetben mutató újj unkát kampó- szerűleg behajlítjuk, a kampó vájulatába beletámasztjuk hüvelykujjunk végső perczét úgy, hogy az a mutató újj középső perczét nyomja s neki nyomván a beteg résznek vele apró mozgásokat végezünk. (Ábra 3, lap S23.) 4. Nagyobb terület erősebb dörzsölésénél kezünket ökölre szorítjuk s a dörzsölést négy. ujjunk középső vagy első perczeinek feszítő felületével vagy környi végeivel végezzük. (Ábra 4 lap, :27.) Tömött lobtermékek, szervült izzadmányok halmazállapotuknál fogva a felületesebb és enyhébb simogatás által felszívódásra nem bírhatok. Ezeket előbb oly apró részekre kell szétosztani, szétdörzsölni, a melyek a nyirkedények által felvehetők. A tömött vagy szervült lobtermékek vagy szervült vérömlenyek szétdörzsölésénél kétféle módon lehet eljárni. Némelyek a szét dörzsölést erőszakkal végezik, a lobtermékeket vagy szervülő vérömlenyeket nagy erő alkalmazása mellett egymásra nyomott hüvelykekkel vagy a 3. és 4. alatt leírt müfogásokkal szétnyomják, szétmorzsolják, a mely műveletnél az érzékenyebb beteget narcotisálják. Az erőszakos szétnyomásnál a sarjak véredényei elszakadnak s azokból csekély vérkiömlések történnek a szövetek közé, a mely vér a szétzúzott sarjakkal összekeveredve azokkal együtt a nyirkedények útján odábbvitetik. Az erőszakos szét- dörzsölést okozó erőművi behatás körülírt lobot okoz, a mely nagyobb anyagforgalommal járván, a szétzúzott részek felszívódását még inkább
