Dollinger Gyula: A massage. Gyakorló orvosok számára (Budapest, 1884)
II. Általános rész
0 taggal passiv mozgásokat végeztek, vagy pedig a végtagot megnyom- kodták. Legbővebben akkor folyik a nyirk, ha a végtagot a törzs felé erőteljesen simogatjuk, a nyirket tehát a nyirkürökből a nyirekedé- nyekbe nyomjuk. — A nyugvó testrészben tehát a nyirkkeringés szünetel vagy legalább igen gyenge s miután a nyirkkeringésből a szövetekben végbemenő táplálkozási folyamatokra következtethetünk, világos, hogy a nyugvó testrészek anyagcseréje távol elmarad a mozgásban levő testrész táplálkozása illegett. A mint a végtag mozgása, az izmok összehúzódása, által a nyirk belényomatott a nyirkedények kezdeteibe, egy második továbbmozgató erő kezd érvényesülni, t. i. a nyirkedény saját összehúzódása, a mely valószínűleg az edény megtelése által okozott ingerre következik be. — Ezen összehúzódások rythmice ismétlődnek mindaddig, a inig nyirk tolul az edénybe s a míg az onnan a központ felé nem nyomatott. Azonban a nyirket előbre mozgató erő, a környi izomzat működése nem folytonos, a nyirkedény saját izomzata pedig nem elég erős ahoz, hogy az ily szünetben, mig az izomzat új összehúzódása által a környék felől új nyomás következik, megakadályoztassa, miszerint a a nyirk a nehézség törvényénél fogva visszaessék. Ezt megakadályoztatják a nyirkedények űrében elhelyezett billentyűk, a melyek a vasszerekhez hasonló berendezéssel bírnak. Dr. Braune kimutatta, hogy a pólyaelrendezés a Ligamentum Poupartii táján a czomb mozgásai alkalmával az alsó végtag vissz- ereire, de a nyirkedényekre is szívólag hat s ugyanezt mutatta ki dr. Herzog a felső végtagra nézve a clavicula táján levő pólya elrendezésről is. A főnyirktörzsekben a nyirk továbbításának egy főtényezője azon nemleges nyomás, a mely alatt a mellkasi zsigerek állanak s mely minden belégzésnél még fokozódik és szívólag hat a nagy nyirktörzsek tartalmára. A belégzésnél a rekesz lejebbszállása által fokozódik a nyomás a hasüregben; míg tehát a belégzés alkalmával a ductus abdom. hasi része egyrészt nagyobb nyomás alá helyeztetik, addig a mellüregi részből a bennék a nagy visszértörzsekbe szívatik. Mindezekből kitetszik, hogy a nyirk nem bír ugyan egy oly hatalmas hajtó közeggel, mint a vér a szívben, hanem hogy hajtó erői több tényezőből állanak, hogy azok decentralisálva vannak, de hogy az egész berendezés a szívó-nyomó szivattyú berendezéséhez hasonlítható. —- A szívó erő a melliir nemleges nyomása és minden egyes végtag központi végén elhelyezett szívó pólyabvrvndezés; a nyomó nő az
