Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)
X. Tzikkely. A' Plánták orvosi erejének megesmertető Jelei
64 fűszerszámosok, a’ vizenyős helyeim termők mérgesek. Ezeknek is nagy része elveszti mérgességét ha megszárad, és a’ marha a’ széna köztt ártalom nélkül megeheti* 3. A’ T eke re d ettek. Ezekhenn annyi bi- zoynos , hogy tsípős keserűség van, és németekbe nn tsípős tej forma nedvesség, és ezek mérgesek: de. még nintsenek elégséges próba alá véve. A Hathím es Seregnek Nagyobb részét tészik a’ Liliomos virágúk, meljeknek többnyire mindnyájának hagymás gyökere van. Ezekbenn fő alkotó rész a’ rágó tsípős keserűség, eggy tsípős repülő olajjal, melj ezeknek valami különös orr tekerő és szemetbán- tó szagot ád. Ez némeljekbenn ölj nagy mérték- benn van, hogy a* gyomor ki nem állja, hanem úgy lehet őket nézni mint valóságos mérgeket; de a’ megfőzés vagy sütés által rágó erejeket részszerént, vagy egészenn"is elvesztik, és többé nem mérgesek. Ezek köztt a’ hagymaneműek vizellet hajtok giliszta űzök, a’ versenyvedést gyógyítják, a’ gyomrot és beleket erősítik, a' bennek megiszap- lott nyalkát felszaggatjah; és azért minden keserűségek mellett is, sokann szeretik nyersenn enni. — A' meljek ezen rendbenn büdös bak bűzük, azok mérgesek. A Húszhímes Sereg .* Ebbenn ugyan Természeti Rend nints, mert az itt lévő plánták termete, és tekintete külömb- külömbféle: mindazáltal, mivel a’ természet itt foglalta öszve a’ lágyhajú Kerti gyümőltsöket; úgy,lehet nézni magát az egész Sereget, mintha Természeti Rend vóüia. Az Az orvosi plánták jelei.
