Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)

X. Tzikkely. A' Plánták orvosi erejének megesmertető Jelei

másikbann; és eggyiknek a’ gyökerébenn, másiknak a’ fűvébenn, virágábann lehet.

P. o. a’ Tarnitsnak minden fajai füvestől, virágostól erősítő keserűséggel bírjak, és akár- meljik fajával haszonnal lehet élni: de még is a’ sarga Tamils gyökere, és el FöLdepe Tarnits virága és füve, legalkalmatosabbnak tapasztaltatok.

A' Gyökünké minden fajának gyökerében!!, van a’ ke vés keserűségnek más alkoto részekkel eggy különös elegyedese, meljnél fogva ezek az érzó in kát érdekük, rettegést nyavajatörést 's a’ t. gyógyítanak .* de leghathatósabb ezek köztt a’ mutska Gyökönke, meljbenn a’repülő olajnak különösségét az is mutatja, hogy ennek szaga a’ ni tskákat úgy megvrdítja, hogy örömökbenn nem is udják mit tsináijanak , és a’ gyökeret édesdenn megeszik. — A' Tsutsórnak minden faja bódító, szédítő; de a’ KoLo/npir Tsutsór gyökerét, és a* tojás Tsutsór bogyóját főve meg lehet enni; a’ He.ser édes Tsutsór szára és gyökere pedig nagy or- xmsi hasznú. Az Ugorka fajai hívesitők, seny- védés ellen valók; van bennek elrejtve egy kis rágó keserűség is, meljnél fogva a’ Sárgadinnye Ugorka, (meljbenn a’ rágó keserűség, ízűkor édességgel, és repülő olajjal lévénn elegyítve, ennél fogva fűszerszámos szagot és ízt mutat) néha ártatlan hasmenést okoz: de már a’ Koto- tzint ugorkábann(Cucumis Colocynthis) melj Egyiptom és Arabia környékénn terem, ez a' rágó keserűség ölj nagy mértékbenn van, hogy tsak kevés is bellőle kínos rágással és vérrel purgál.

Jegyzés. Talám nem leszsz i»t heljteieu ez a’ megjegyzés, hogy a7 nemi hasonlatosságból való ítélés tsalta meg rcgenn az Elizeus Próféta szolgáját 2. Eir. 4: 39. a7 ki kimenvénn a7 mezőre, hogy valami fózni valót szedjen, erre az indás kapaszkodó plantára a’ tiolotzlnt Ugorkára talált, meljet o nem esmérvénn,

6o Az orvosi plánták jelet