Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)

IX. Tzikkely. A' Hazai önként termő és termesztett Növevények

lünk a’ ligetekenn a’ vad ro’st. Ott is mivelni kell a’ főidet, ha az ember kenyeret akar enni.

Az embereknek lakására , és elszaporodására, legalkalmatosabb a’ főidnek mérséklett része, a’ minémű nevezet szerént Európa. Elhozták ide A’siából, Egyiptom vidékeiről, Afrikának Északi részéről, az ott vadul is ■ termő Büzanak, Árpának , Indiákról a’ Zabnak, Kölesnek magvait; Ámérika feltalálása utánn , onnan és a’ több Indiákról a’ Tengeri Máiét, Kolompért s a’ t. és mind ezeket nagy bővséggel termesztik; a’ Hazai gyümőltsöket, a’ mivelés, magról vetés, oltás által megnemesítették, és azoknak igen sok fajtáit elszaporították; az Indiai fűszerszámokat, melleket itt termeszteni nem lehet, a’ kereskedés által ölj bővenn hozzák, hogy azokra nézve is semmi fogyatkozás nints. Ezek által lett Európa a’ Világnak legbővölködőbb és legboldogabb része.

Az emberek eledelére való plántákat tehát termeszteni kell; mert az önként termő plánták, tsaknem egészenn és átaljábann a’ Barmoknak, JLovaknak, Juhoknak, ’s egyéb állatoknak eledelekre szolgálnak; az emberre nézve pedig egye- nesenn, nem eledeli, hanem tsak orvosi hasznot tehetnek; és a' mi számtalan plántákkal ékeskedő mezeink, réteink , erdeink, ólján rakott Patikák , meljekbenn minden történhető betegségek ellen, orvosságot lehetne reményleni. De a* mint az Európaiak, Indiákat Fűszerszámért, és egyéb ott termő dolgokért béjárták: megesmerkedtek ott azokkal az orvosi szerekkel is, meljekkel az odavaló nép élni szokott, bizonyos nyavajákbann; és azokat nagy bővséggel béhozHk Európába. Ezek az idegen szerek itt nagy kedvességet találtak, nem tsak azért hogy meszsze főidről jöttek, és drágák, hanem azért is, mert vi’sgálás és próba

54 A' Hazai Növ erények.