Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)

VI. Tzikkely. A' Természeti Erők (Chemismus) és az Élőeszközös Erő (Organismus) közt való külömbségek

3 8 Természeti, és Előeszközös erők.

i— im n —ín ~i ran —

VI. CZIKKELY.

^ TERMÉSZETI ERŐK (CHEMISMUS) ÉS AZ ELŐ.

ESZKÖZŐS ERŐ (ORGANISMUS) KÖZT VALÓ KÜLÖMBSÉG EK,

/

Az Elő Testek, a’ külső természet kebelébenn vágynak, és ezen természeti dolgoktól: Föld, Víz, Levegőég, Melegség, Világosság függ azoknak életek: de még is a’ külső Természeti Erők, meljek az élet nélkül való testekbenn munkálkodnak, az Életerőtől, melj tsak az Éloeszközös (organizált) testekbenn munkás, nem tsak egészenn külömböznek, hanem eggyik a’ másiknak ellenébe vagyon, és ellenére munkálkodik. — Az Életerő, attól fogva hogy munkálkodni kezd, kiragadja minteggy a’ matériát a’ természeti erőknek uradalma alól, és azzal egészenn más és ellenkező törvények szerént bánik, mint a’ meljek alatt vólt az a' természet hatalma alatt. — A’ természeti erők, a’ nehézség törvénye szerént lefelé vonják a’ testeket: az életerő pedig, felfelé neveli a’ plántákat, és a’ magas fákbann sok ölnyi magasságra hajtja szüntelen a’ nedvességeket , meljet a’ hajszál tsőveknek természeti törvényéből kimagyarázni lehetetlen. — Mikor a’ természet a’ maga szüléménnyeit, az értzeket köveket formálja; kivűlrűl raggatja hozzájok a hasonló részeket, és úgy nőteti azokat: az életerő pedig bévette magát a’ testbe, mint valamelj várba, és a’ belső részeket formálvánn, nevel- vénn az eledelekből, terjeszti kifelé a testet, és annak külső belső kopásait is kipótolja. — A’ természeti erő, a’ híg matéria által elolvasztja, széljel áztatja a’ kemény testeket: az életerő pe-