Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)
V. Tzikkely. A' Tápláltatás, annak szükséges vólta, matériája, és módja
33 nem izívhatja hé külömbsml a gyökér, hanemha azt a’nedvesség felolvasztja: hanem azért is, hogy a’ Chemia tanítása szerént, a’ víz, Savanytárgy- ból, és Víztárgyból 'll!; melj részeket az életerő midőnn elválaszt, azokból a’ maga közelebbi alkotó részeit formálja* Meg lévénn hát a*r tápláltatásnak ezen előszámlált feltételei ( conditioi), szívják a’ gyökerek a’ főidből a víz által felolvasztatott tápláló matériát, és annak némely részét az életerő a’ maga testének részéve formálvánn, táplálja azt; a’ többit a’ gőzölgés által elbotsátja. De ennek a’ tápláló matériának legkissebb részetskéje is nem utolsó alak; hanem vagy elegy, vagy keverék , melj az alakoknak külömb kiilömb mérsékbenn való öszveelegyedéséből álh Ezekből ^tehát mindé* nik plánta azokat vészi magába, meljek az ő alkotásához valók, a’ többit el nem fogadja, vagy ha kételenségből elfogadja,' megsínli. innen vagyon , hogy eggy valamelj főldbenn eggy plánta bujánn nő, más kiilömböző pedig tsak nyomo- tög ; innert , a’ kertészeknek az a' tapasztalása, hogy a’ vén almafa helyére, ismét almafát plántálni nem jó; innen, hogy ha valamelj főidbe mindég tsak eggyféle magot vetnek; hamar első- ványodik a’ főid, fogyatkozvánn belőle azon plántának alkotásához való elegy: de ha felváltva, egyszer eggy, mászszor más magot vetnek belé * soká termő leszsz. Mutatis requiescunt foetibus arva. Virgil. Nem tsak a’ főidből tápláltatnak pedig a’ plánták, hanem a’ levegőből is; a’ mint erről a* IV-dik Czikkelybenn szó volt. Még pedig a’ széngőzzel teljes levegőbenn is, melj az állatoknak halálos, a’ plánták vígann nőnek; bészívják azt, ekképpenn a’ levegőeget tisztítják. Továbbá C »zunÄ tápláltatás.
