Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)

III. Tzikkely. Az Életerő munkái. Formáló, Visszaszerző, és Tenyésző Erők

Az. Életerő munkái.

*3

3endő magzatnak formálására fordítja* Számtalan Plánták, mihelyt magvaikat megérlelik i számtalan Bogarak, mihelyt tojásaikat eltojják, azonnal életeket is végezik. Viszont, ha az organizált test hervadozik és romlásához készül: siet az Életerő a’ tenyészésre, mint tzélra. A’ sovány főldbenn sin- iődő plánták, hamar kivirágoznak; a’ kínok nélkül való száraz betegségekbenn hervadozók, erre való ösztönt gyakraiin éreznek.

Azt lehet méltánn gondolni, hogy ha valamely testbenn,ez a’Tenyésző Erő, folytábann és szakadatlanul munkálkodnék: annak a’ testnek, tsak kevés órákig sem lehetne életbenn maradni, általmenvénn az egész Életerő , a’ formálandó magzatba. Kell is annak bőlts okának lenni a’ mit látunk, hogy a’ Természet Alkotója, a’ Tenyésző Erő munkálkodásának bizonyos határokat vetett, nem tsak az által, hogy ez az erő akkor kezd munkás lenni, mikor már a’ test a’ maga egész kifejtődzéséhez, felnevelkedéséhez közelit: hanem főképpenn az által, hogy ezt az erőt kétfelé választotta, két részre, t. i. hímre és nőstényre osztotta, hogy külön külön mindenik rész, a’ származtatásra alkalmatlan légyen, hanem a’ te- nyészés tsak akkor mehessen véghez, mikor ez a’ két fel erő egymással eggyesűl. A* nősténybenn kiformálódik a’ következendő magzatnak szövete, az Anya Plántának vagy Anya Állatnak Életereje által, de az Anyának Életereje, magának a’ magzatnak kidönös Életerőt nem adhat, tnelj azt a’ kifejtődzésre segíttse: ha^m Kimnek kell ahoz járulni, hogy a magzatba Életerőt adjon. A’honnan úgy tapasztaljuk, hogy minden állatnak a* Hímje , a’ Nősténynél erőssebb , mérészebb ; mert az abbann lévő Életerő, nem tsak a’ maga testének fenntartására van rendelve, hanem arra is