Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)

I. Tzikkely. Az élő testek

2 At Élő Testek» i. Származnak a’nemzés által, magokhoz ha­sonlóktól. 2. Kifejtődznek, és nevekednek, mind hoszszaságokra, mind vastagságokra nézve , a tápláltatás által, bévévénn magokba a’ tápláló matériát, és annak némely részét a’ magok testé­vé formálvánn. 3. Hoszszúságra ’s magasságra va­ló nővésekbenn megállapodnak, mihelyt an­nyira nőttek, a mennyit mindeniknek alkotása kíván; és ettől fogva ezen meglett állapotba maradnak; és ha nőnek is, tsak vastagságokra nézve nevekednek. 4. Mikor a’ megnővés állapot- jához közelítenek; megmozdul bennek a’ 11 e m- zésre való ösztön, és alkalmatosokká lesznek arra, hogy kivált meg lett korokbann, a’ pároso- dás által magokhoz hasonlókat származtassanak magokból. 5. Fogyatkozvánn, vagy egészenn is megszünvénn bennek a' nemzésre való tehettség, megvénűlnek, roskadnak, lassanként belső részeik bédugúlnak, tápláítatások megszűnik, meghalnak-, és elrothadnak; (Ez a’ természeti, és az állatokra nézve is fájdalom nélkül való Halál) de az életnek akármeljik időszakaszá- bann is meghalnak," ha valamely külső vagy bel­ső erőszak alkotásokat megbontja. jegyzés^. Az Elő Testek származásáról mi tsak annyit tudhatunk, a’ mennyit látunk, t. i. hogy azok mngokhoz hasonlóktól származnak a’ nemzés által, és ezt nevezzük Hasonló Nemzésnek ( Generatio uni- voca)', de annak titkaiba teljességgel bé nem tekint­hetünk. A’ régiek közzül sokann azt hitték, hogy az organizált testeknek rothadékiból, maga a’ Természet formát plántákat, férgeket, sót nagyobb állatokat is; é ezt nevezték történetből való nemzetnek (Ge­neratio aequivoca). Ez ellen a’ vélekedés ellen az okoskodás, és tapasztalás erósenn hartz’ol: de meg kelt vallani, iiogy ugyan azon tapasztalás , nehézsé­geket is gördít élőnkbe. Mert vágynak ólján plánta forma növések, gombák, mosatok, penészek, és álla*

Next

/
Thumbnails
Contents