Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)
Előljáró beszéd
IX ni többeket is, meljeknek ereje amahoz hasonlít, vagy közelít, úgy hogy szorultság idejénn, eggyikkel a’ másik kellett lehet élni. hogy pedig ezen Könyvnek, ne tsak a* Füvészek. vehessék hasznát, hanem minden ember valaki akarja: teliát sok Tartományos, vagy Népközt forgó Plánta neveket, meijeket ezelőtt számos esztendőkkel kezdettem öszve- szedni, most mindeniknek mellé tévéim a’ megállított Magyar, és Linné szerént való Deák nevezetit, ezen Könyvbe bétettem , a* negyedik vagy utolsó Toldalék Laistromba, meijet Igazító Lajstromnak neveztem., —Találtam még itt ott a> Könyvekbenn, az Indiai közönségesebb terméseknek, minéműek a* Bors, Gyömbér, Kávé, ’s a’ t. neveinn kívül több Fűszeres nevezeteket is: de mivel azok, többnyire ólján Flántáknak gondolomra adott vagy fordított nevei, meljeket a’ Magyar Ha- zábann látni nem lehet; tehát azokkal a’ heh jet foglaltatni nem akartam. ^ A’ ki már, a’ szokott Tartományos, vagy a’ Nép közt forgó ne'venn esmervénn valamelj Plántát, arról ’ kívánna a’ Könyvbenn olvasni: ha azt a’ nevet a’ Mutató Táblábann meg nem találja, keresse fel az Igazító Laistrombann , és ott a’ megállított neveknél fogva, rá igazodik. Ha pedig a’ Plánta a’ Könyvbenn benne nints: annak vagy az az oka» hogy azon Plántának orvosi erejéről; semmit se tartanak, vagy azt, hogy valameljik Természeti Rendhez tartozik, meljbenn a’ hathatósabb szerek elő lévénn adva, a’ tehetetlenekből sok kihagyódott, meljikbenn azombann meg van a’ Természeti Rendnek, közönséges tulajdonsága és ereje. \ Elöljáró Beszéd.
