Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)
XII. Tzikkely. Az Orvosi Plánták munkái az ember testébenn
82 következése, hogy a’ gyakori ingerlés által meg- fosztódnak a’ belek a' nekik ölj szükséges síkos nedvességektől, meljből ismét más bajok és szenvedések származnak. Mikor a’ szükség kívánja, bogy az ember hashajtó vagy purgáló szert vegyen bé, vigyázzon a’ következendőkre: í. Soha erősenn purgáló szert bé ne vegyen, ha tsak tanúit Orvos nem rendeli azt. 2. Ha a’ szorúlás régi, és a’ rútság a’ belek- benn megkeményedett: akkor a’ hashajtó nem segít, sőt árt. lljenkor Kristály kell. 3. Nem minden szorúlásbann kell a’ hashajtót elővenni, mert kárt tészen. A’ forró 's nátha hideglelések kezdetébenn, meljek a’ bőrnek fel- omladozásival járnak, mint a’ Skárlát hideg, tsa- lán hideg 's a’ t. a’ szorúlás kevésbbé ártalmas, a’ hasmenés pedig .éppenn veszedelmes. 4. Mikor a' hideglelésnek napja van; mikor a’ hideglelős ízzadás által enyhülni kezd; mikor vagy a havi tisztúlás, vagy az áranyér éppenn folyásbann van: nem kell hashajtót béveiini. fi. A' száraz természetű', a’ gyenge gycmrú, a’ száraz betegségbenn lévő, vagy akármiképpenn dgyengűlt személyeknek, a’ terhes és szoptató asz- szonyoknak, a' gyermekeknek és nevendékeknek, az erős hashajtó veszedelmes. 6. Á’ magától indúlt hasmenésbenn, ha az az embert nagyonn nem gyengíti, hashajtót bé- venni jó : de ha a' hasmenés a' beteget bádjásztja', veszedelmes. 7. Mikor az ember hashajtót vészen bé: igyon utánna kevés idővel herbatét, vagy sajta- lan hús levet; hideg vizet pedig a világért se, mert az halálos kólikát okoz. 8« Mi* A Hashajtó Szerek.
