Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - e) Egészségügyi intézmények. Járványok. Orvosrendőrség

528

A tiszti orvosok, sebészek és szülésznők intézményének behozatalánál a kir. kormány leginkább a szegény adózó néposztályra volt tekintettel. A hivatalos egészségügyi személyzetnek szoros kötelességévé volt téve a szegény népnek éjjel, nappal ingyen is segítségére állani. A humanismus szelleme lengi át a kormánynak többi egészségügyi rendeletéit is, melyek közt előkelő helyet toglal el a kórház ügy rendezése. Kórházakat a múlt században a városok és a szerzetes rendek tartottak fenn, mindenik a magra körében or- szágos felügyelet nélkül

Az 1723-iki 96. t. ez. több szerzetes rend közt törvényesen beveszi a hazánkba már a XVÍI. század közepén betelepült irgalmas szerzetes rendet. Ezen rend részére a XVIII században Kollonich bíbornok 1723- ban Pozsonyban, gróf ErdŐdy Gábor püspök 1728-ban Egerben. Gyöngyössy György kanonok 1760-ban Nagy- Váradon, Migazzi bíbornok 1763-ban Váczon, Batthyány jános hg. prímás 1796-ban Szakolezán alapítottak új rend- és kórházakat.1)

Ugyancsak az említett t.-cz. vette be törvényesen az Orsolya szüzek rendjét.

Míg a XVIII. század, különösen második felében, nem kedvezett a szerzeteseknek, ezen betegek ápolásával foglalkozó két rend iránt még II József is nemcsak elnéző volt, de tekintettel nemes hivatásukra, kedvezett is nekik. Míg a többi kolduló rendeket eltörölte, ezeknek az egész országban szabadon megengedte a könyöradományok gyűjtését. II. Lipót az irgal- masokra nézve megújította Mária Terézia királynőnek 1748-iki szabadalmát, mely szerint nyilvános gyógyszer- tárakat tarthatnak.

M Rupp id. mű. I. 91, 195, 696. 11. 41. 111. 165.