Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - b) Gyógyszerészet

490

vettetett. A nagy-szombati, illetőleg budai egyetem 17 70— 1780 közt 46 gyógyszerészmesteri oklevelet adott lei.1)

Azon kívánság, hogy önálló gyógyszertárt csak egyetemet végzettek tarthassanak, eleinte nagyobb akadályokba ütközött és, amint az oklevelet nyerteknek csekély száma mutatja, lassan haladt előre A helytartó tanács 1770-ben meghagyta, hogy az egyetemen teendő vizsgálat alól csak azon gyógyszerészek (chi- rurgusok és szülésznők is) menthetők fel, akiket 1770 előtt az országos főorvos, az egészségügyi tanácsos vagy valamely egészségügyi bizottság vizsgált meg. A gyógyszerészeknek a városi vagy megyei tiszti orvos által kiállított bizonyítványa nem képezhet alapot a gyakorlatra s az olyanok az egyetem előtt teendő újabb vizsgára köteleztetnek. Ezen rendeletet azonban 1786- ban meg kellett újítani.

A gyógyszerészek ügyeit szabályozó 1786 február 24-iki »Norma generalis« megalkuszik a gyógyszerészek egyetemi képzése körűi felmerült nehézségekkel és megengedi az előírt tárgyaknak magán úton tanulását, kimondja, hogy akiknek körülményeik nem engedik meg egész évet tölteni az egyetemen, hanem mint magántanulók egyes collegiumokat akarnak hallgatni, azt csak a nyári időben tehetik, amikor a Pesten újonnan szervezett botanicai kertben tanulhatnak. Az erre vonatkozó figyelmeztetést a század végéig többször feltaláljuk.2)

Noha a vizsgálat alól királyi kegyelem útján többen kaptak felmentést, — ezek voltak az úgynevezett

J) Pauler Tiv. id. mű 83, 85, 105. 2) Linzbauer Ili. 942, 955, 970. sz.