Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - b) Gyógyszerészet
486 sita; F. elixir antivenereum; F. elixir antiscorbuticum; F. essentia regia; F. mistura in passionibus hystericis; F. species odontalgicae; F. massa stomachalis; F. pulvis antiepilepticus; F. unguentum matricale — Bucli- holtz Györgynek »Oleum libani seu limbae«-ja igen elhíreseclett és sok betegség ellen használatban volt1) Ezeken kívül a különféle gyógyításokat és kenőcsöket a vándorló gyógyszeres-tótok részére nagyban készítették nálunk. A gyógyszerészeinek haladására nézve sokkal fontosabb az, hogy az egyetemen a vegyészeinek mindenütt tanszéket állítanak és a vegytan tanulására kö telezik az orvosokat és képesítik őket a gyógyszerészek működésének ellenőrzésére és a gyógyszertan terén önálló munkásságra. Orvosaink ezen téren is dicséretre méltó törekvést mutatnak: Doslern Károly a természet három országából vett olajak vegytani osztályozásáról, Fürst Ján. Mih. orvos-vegyészi compendium, Madách Péter a chemiai rokonságok theoriájáról, StaeIliin g Ján Fér. a gyógyvizek vegyi vizsgálatának módszeréről, Winterl Jak Józs. egyetemi tanár a vegyészet rendszeréről és az ásványvizek vegyelemzésének módszeréről írt müveikkel; míg végre Nyúlás Ferencznek »Az erdélyországi orvosvizeknek bontásáról« írt, 1800- ban megjelent művében megszületni látjuk a magyar chemiát.2) Ide tartozik még az ásványvizekről szóló irodalmunk, melyről a fürdőknél lesz szó Tulajdonképeni gyógyszerészeti irodalmunkat két csoportba oszthatjuk. Egyikbe tartoznak az egyes gyógyszerekről szóló munkák: Bácsmegyei Istv. az oltott l) Weszpr. I. 48, 218. II. 39. stb. Az utóbbi helyen Buchholtz olajáról terjedelmesen. 3) Nyilas Ferencznek terjedelmes méltatását nyújtja Dr. Ilosvay Lajos a I'ermészettud. közi. 1888. XX. köt. 29U stb.
