Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok
483 felemeljék az orvosokra vonatkozólag mondja, hogy azok fizetése lehet a közpénztárból 300 írtig, ahol több van, ott le kell szállítani, ahol kevesebb vagy semmi fizetésük nincs, ott maradjon minden úgy, amint van. A fizetés rendszeres szabályozása Magyarországra nézve 1781-ben, Erdélyre 1778-ban következett be. Ezek szerint a tiszti orvos kapott Erdélyben: 400 irtot Hu nyad, Alsó-Fehér, Kolozs, Doboka, Kük üllő megyékben és Maros székben; 200 irtot Torda, Közép-Szolnok megyékben és Udvarhely székben. (Több állomás betöltetlen). Nagy-Szebenben 1787 ben a katonai orvos 800, a szék- és a város orvosai közöl az egyik 400, a másik 300 irtot; Károly-Fehérváron a püspöké és káptalané 600, a kamaráé 200 irtot; Medgyesen a katonai és városi 600, Beszterczén a városi 300, Erzsébetvároson a városi 400, Számos-Újváron a városi 200 irtot kapott évenkint. Magyarországon a megyei orvosok y' fizetése: 800 írt Fejér, Komárom, Tolna; 700 Baranya; 650 Bács; 600 Hont, Veszprém, Trencsén ; 550 Liptó; 544 Nógrád; 500 Abaúj, Bihar, Borsod, Heves, Már- maros, Nyitra, Somogy, Szathmár, Szepes, Vas, Zala; 498 Arad, 450 Esztergom, 442 Bars, 430 Árva, 400 Be- reg, Gomör, Krassó, Temes, Torontál, Túrócz, Ung, Zemplén, Zólyom; 300 Békés, Csongrád, Pest (2 orvosa volt 300 és 200 írttal), Sopron, Torna; 150 Csanád megyékben. A hajdú kerületben 500. A városokban 200—400 frt közt váltakozott a kész fizetés.1) Az 1789 és 1796-iki rendeletek a megyei tiszti orvosnak az évi rendes körutazáson felül a székhelyén kívül eső kiküldetések alkalmával fuvart és 2 írt napidíjat állapítottak meg. A katonai orvosok fizetése volt: 1716, 1720, 1723*) Weszprcmi IV 131 és 268 31
