Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok

462

gyár ifiakat nem »nationis germanicae addicti«-knak tekintette volna, nem lenne okunk panaszra a fölött, hogy a múlt században nem becsülték meg a magyarnak szellemi képességeit.

Ezen, a külföld tudós köreiben általánosan ismert irodalmi nevű orvosainkon kívül igen sokan vannak, akik nem a külföldnek, nem a tudós társaságoknak írtak; hanem hazánk közegészségügyének elmaradottságát belátva, egyenesen hazánk javának előmozdítására szentelték erejüket. A közjó és nemzeti irodalmunk szempontjából legelső sorban említendők azon orvosaink, akik magyarul írtak: Báti János: »A hó- jagos és vörös himlőnek gyógyítására és beoltására vonatkozó utasítás« (svéd nyelven írta Rosen M., németre ford. dr. Murai Ján. Andr. németből magyarra fordította Báti Ján. Benko Sámuel: Borsod megye főorvosa: »A hólyagos himlőről való tanácsadás stb.« (1781). »A fekete epés mértékletnek stb. gyógyítása«. (Angolból ford, és 2 eredeti értekezés az aranyérről. (1791.) Bruz László Hunyadmegye főorvosa: »Házi patika« Kolozsvár 1781; Buzinkay György Debreczen város orvosa: Rövid oktatás a pestis elleni védekezésre stb. (1739); Csapó József Debreczen város orvosa: »Kis gyermekek isputálja« stb. (1771), »Uj füves és virágos magyar kert« stb. (1775 és 92), »Orvosló könyvecske« stb. (1791); Dombay-gálfalvi-Sámuel Borsodmegye főorvosa: »Bába mesterség« stb. (1772), »Fontos kérdés, mint kelljen a gyermekeket nevelni« (1807.) Geodri János: »A nőtelen és nehézkeseknek, azaz anyáknak és gyermekeknek az ő különös nyavaly áj okban . . . oktatás« stb. (Németből ford. 1791.) id. Gömöri Dávid győri orvos: »A pestisről való orvosi tanácsiás« stb. (1739); Haffner Mihály pesti kórházi orvos: »Pest