Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok

459

kir. társaság, a göttingeni és berlini tudós-társaságok tagjukká választották. Meghalt 1 777-ben.

Torkos 'Justus János régi nemes család sarja, született Győrben 16^9-ben. A gymnasiumot Bél Mátyás vezetése alatt Beszterczebányán, majd Pozsonyban végezte. Azután 3 évig Halléban theologiát tanúit. Innen visszatérve Möller Kár. Ottó gyógyszertárában Beszterczebányán a gyógyszerészetet és Mohertől az orvostant tanulta. 1720-ban visszament Haliéba s ott 1724- ben orvostudorrá lett. Haza jőve, előbb tábori orvos, majd 1726-tól Komárom és Esztergommegyék tiszti orvosa, Pálfi Miklós nádor meghívására 1731-ben Pozsonyba ment s itt a nádornak házi és a városnak tiszti orvosa volt haláláig, 1770-ig. 1751-ben a florenczi botanikai, 17 52-ben a londoni kir. társulat választották meg tagul. Nagy befolyást gyakorolt hazánk köz- egészségügyének, különösen a gyógyszerészeinek rendezésére.

Weszprémi- Csanády István szül. Veszprémben 1723 aug. 13-án. Egyetemi tanúlmányait) Londonban, Strass- burgban végezte. f^5-ben »Tentamen de inoculanda peste« Londonban megjelent tanulmányát a Monthly Rewiew kedvezően méltatta. 1776-ban lett orvostudorrá. Itthon Debreczen városa tiszti orvosává válasz tóttá. Itt írta a gyakorlati orvostan körébe tartozó magyar munkáit (1. 466. stb. old.) és a magyar orvosok életéről szóló, 4 centuriára osztott életrajzokat, »mely messze túl terjedve czíme határain, históriai s archeológiái, nagyobbrészt azonban irodalomtörténeti kitéréseivel nagyszerű raktárát képezi szerencsés nyomozásai, számos fölfedezéseinek«.1) Ezen művével ő vetette meg alapját a magyar orvosi rend történetének, *)

*) Toldy Fér. írod. tört. I. 156,