Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok

454 czímű művét, mely nevét európaszerte ismertté tette és melyért a göttingeni tudós társaság tagjává válasz­totta. Németországból visszatérve a Bethlen családtól húzott évi díjjal 1800—-1809-ben mint tanár működött. Meghalt 1830-ba»)1) Gyöngyi)syí^etényi-Pál 1707-ben Kassán született. Atyja Pál, ev. ref. lelkész, 1 724-ben hazánkat elhagyva oderai Frankfurtba ment, ott a theologia tanárává lett. Fia az orvostant Leydenben és Harderwijkben tanulta s itt lett orvostudorrá 1753-ban. Boerhaave ajánlatára Erzsébet czárnő Oroszországba hívta, ahol előbb a szt.-pétervári kórház, majd a nemes ifiak katonaintéze­tének orvosává és 1766-ban udvari orvossá lett. Hambach János 1682-ben Eperjesen született. A szigorlatokat 1710-ben Wittenbergben oly fényes ered­ménynyel tette le, hogy a jelenlevő Wiesnowieczky herczeg azonnal meghívta őt szülői házi orvosának. Ezen ajánlatot el nem fogadva, Eperjesen telepedett le, ahol mint a város és Sárosmegye orvosa 40 éven át működött. A lengyel főurak gyakran hívták meg a híres orvost, akit királyuk II. Ágost udvari orvosává kinevezve drága aranylánczczal tüntetett ki. Az 1739— 1740-iki pestis alkalmával nagy érdemeket szerzett, mikor Sáros, Zemplén, Ung és Bereg megyék egész- ségügyenek gondozása egészen az ő vállaira nehezedett. Hedwig János Brassóban 1730-ban született. Ta­nulói éveiből érdekes esetet beszél el Trausch.1) Lip­csében sétálgatott egyszer a szegény medicus, mikor váratlanul egy pénzzel telt erszény esik lábai elé, a fiatal ember felnéz, észreveszi az emeleti nyitott abla­kot, melyből az áldás elébe hullott. Az erszényt fel­viszi az illető lakásba, ahonnan a kedélyesen czívódó ‘) Schriftsteller Lex. II. 88.

Next

/
Thumbnails
Contents