Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok

446

1777-ben Prandt, 177 7—1778'ban Schoretits, 1779-ben Winter], 1780-ban Trnka.

Az orvosi karban az orvostudori fokon kívül a sebészetből, szülészet- és gyógyszerészeiből magisteri fokozatok adományoztalak

Az orvostudori fok elnyerésére két szigorlat volt. Az első az elméleti tárgyakból: boncztan, vegy-és nö vénytan, élettan, kórtan és gyógyszertan; a második a gyakorlatra, a betegek gyógykezelésére terjedt ki. — Az elsőben az igazgató dékán és négy rendes tanár, úgymint a boncztan, a vegy- és növénytan, az elméleti és a gyakorlati orvostan tanárai; a másodikban az említetteken kívül két idősbb gyakorló orvos vett részt. A szigorlatokat a nyilvános vitatkozás követte, melyen négy orvostudornak kellett ellenvetéseket tenni, ha annyian nem jelennének meg, azokat a tanárok helyettesíteni tartoztak. A szigorlót, a ki jól nem felelt meg, egy vagy két évre tanulmányai folytatására és új szigorlatokra utasították, de a díjakat újra nem fizette. A szigorlati díj a felavattatással együtt 1775-ben 183 frt 42 krban állapíttatott meg.

A megszabott szigorlatok és vitatkozás kiállása után a tudorjelölt a cancellár előtt a hitvallást és a szeplőtelen fogantatás iránti esküt tette-le, azután az egyetem nagyságos rectorának rendeletéből, annak elnöklete alatt, a cancellár és négy dékán jelenlétében ünnepélyesen tudorrá avattatott.

Minthogy a protestánsok az említett alakban sem a hitvallást sem az esküt nem tehették le, doktorokká nem avatták őket. Ugróczy Mihály prot. nemes a szigorlatok kiállása után a királynőhöz folyamodott s ez 1772 aug. 28-iki leiratában meghagyta az egyetemnek, hogy folyamodót és hitsorsosait, ha a feltételeknek