Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Harmadik rész. A tizenhetedik század - e) Egészségügyi intézmények. Járványok. Orvosrendőrség
413 kérik a kölcsönt és segélyt állandóan, de úgy, hogy azt a legritkább esetben fizetik vissza. Őket sújtotta legerősebben az ellenreformatio, a katholikusok részére foglalva le templomaikat, iskoláikat, kórházaikat, ösztöndíj alapítványaikat s eltiltva gyermekeiket a külföld egyetemeinek látogatásától. A nemzeti harczok megszűntével és a felszabadító hadjárat után fontosságuk, mint erődökéi, is megszűnt. Nagy kereskedelmüket tönkre tette az Ausztriának kedvező vámrendszer. Va- gyonosságuk hanyatlásával külső birtokaikat egymásután kénytelenek elidegeníteni és így nem gyakorolnak többé egész vidékek lakóira kiható gondos felügyeletet. Főnemességünk nemzeti érzelmű része a vallási és nemzeti küzdelmekben vagyonilag megtört, számban megfogyatkozott. Alsó rendű nemességünk az alföldön kipusztúlt, a felföldön elszegényedett és műveltségét tekintve alig állott valamivel fölötte a köznépnek, a melynek meg csak az anyagi és szellemi nyomorúság jutott osztályrészül. Közigazgatásunk, törvénykezésünk rendezetlen, hacsak rendszernek nem tekintjük az igazságszolgáltatásunkban a XVII. században rendszerré vált borzalmakat, melyeknek czélja az elrettentés, eredménye pedig az erkölcsök teljes elvadulása. A közélet terén mindenütt mutatkozó nagy hanyatlás mellett természetes az is, hogy a közegészség- ügy terén az egyesek, kivéve a városokat, még inkább magokra vannak hagyatva mint azelőtt. A XVIII. század a magyar nemzeti szellemet igyekszik kiölni. De bármennyire elitéljük is ezen szempontból; a hatalom összepontosítására irányozott törekvése
