Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Harmadik rész. A tizenhetedik század - e) Egészségügyi intézmények. Járványok. Orvosrendőrség
405 ványos időben az erkölcsrontó játékokat, komédiákat, káromkodást stb. A bécsi kormány a járványok ellen Ausztriára nézve ezeknél hathatósabb eszközöket is alkalmazott. A bécsi orvosi karnak 1553-iki javaslatai, melyeket részletesen ismertettünk (322. old.), képezik alapját a XVI. és XVII. századokban nagy számmal kiadott »Infections-Ordnung«-oknak és »Pestis-Ord- nungÄ-oknak.1) Ezeknek pontos végrehajtására szereztetett Ausztriában 1618-ban az »Aerarium sanitatis«, melyből fedezték a járvány következtében felmerülő költségeket, a magister sanitatis és a rendes díjjal alkalmazott chirurgusok fizetését.* 2) A bécsi kormány 1660 april 12-én elhatározta Bécs számára egy külön veszteglőházat rendezni be. Ezzel el volt fogadva a Saltz- mann János által már 1510-ben ajánlott vesztegzári intézmény. Hazánkban is meghonosúlt ez. Az 1690-iki szabályzat rendeli, hogy mindazok, akik Pestről Bécsbe akarnak utazni, a Budán dühöngő dögvész miatt Pest városában vesztegidőt kötelesek tartani. 1 691-ben Ausz- tria védelmére a Lajta, Morva és Duna mentében állítottak veszteglő intézeteket. A Magyarországot külön illető első pestis elleni rendszabály, melyet Kolonits bíbornok 1692-ben adott ki, szigorúan ragaszkodik a veszteglő intézetek alapelveihez.3) A bécsi kormány említett egészségügyi rendeletéi nálunk csak a század vége felé kezdenek érvényesülni, már amennyire az akkor igen rendezetlen közigazgatási viszonyok mellett érvényesülhettek. A múlt századokban virágzott kór- és szegényházak számát több emberbarát szaporította. Szegényhá*) Több terjedelmesen közölve Linzbauer Cod. sans. med. I. kötetében. 2) U. o. 391, 413, 420 számok. 3) Linzbauer: A magyar korona országainak nemzetközi egészségügye Buda 1868 11—12. 26*
