Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
I. Őskori gyógyászatunk
Hl o betűknek rendszeres cserélődése által a vorozit-ból varakig vürobit annyi mint kicsinálni, kieszközölni. A szláv vorózilo, tehát valamit kieszközölő Ebből a varázsoló és vuruzsoló, a régi magyar nyelvben az o gyakran ejtetvén w-nak is, könnyen keletkezett. A hangkezdő v elhagyásával keletkezett uruzsoló kiszorította a régi kanta használatát s az u hangzók o-ra cserélődvén vissza, lehetett az orosoló — orvosoló. A székelyeknél a népies gyógyászatot kezelők ma is urus emberek, urus asszonyok.1) Ipolyi a hiruzsolás szó értelmét keresve nem akarja elfogadni, hogy ez bűvös módon való gyógyítást, vagy azt jelentené, hogy »valakit boszorkányos mesterséggel megkötni, elbolonditani«. Ezen a nép körében régi idők óta elfogadott értelmezés helyett a kur gyökü magyar szavakból igyekszik az értelmet kihozni így kurhol — reprehendit, objurgat, verbis castigat, (korhol); kurittol = grassatur, errat, oberrat; kurittoló = grassator, circulator, ambulo, circumforaneus, medicaster, pseudo medicus; kurrogat, kurjongat, hurrogat = vociferatur, clamat. A kurholás, kurrogatás lett volna szerinte a szóval vagy énekkel gyógyítás és a kuruzs = incantatio, a kuruzsoló meg kurittoló azaz vándorló gyógyító. Összeköttetésbe hozza aztán ezzel a kurucz nevet, mely szerinte a Vatha-féle pogány lázadás alkalmával az ősi áldozást újra megkezdő kuruzsolóktól származnék és végre az orvos-nak régi nyelvemlékeink szerint urus elnevezését a sajátlag po- gánykori orvostól, a kuruzstól véli származottnak.2) Némelyek a kuruzsoló-1 legegyszerűbben a német Kurpfuscher-nek, magyarosan kurfusoló — kuruzsoló- nak tekintik. *) Kozma Fér. Mythologiai elemek a székely népköltészet és népéletben. Akaii, értekezés. X. köt VI. sz. 33. 2) Magy. myth. 395—396.
