Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Harmadik rész. A tizenhetedik század - a) Orvosok

369

a szegény, »nem is adhat aranyt s bort«; a közre nézve valóságos áldás.

A kis 16-odrétű könyvecske az elöljáró beszéden kívül 354 számozott oldalból áll és feloszlik 8 könyvre. Az I-ső könyv 8 csoportban a főnek nyavalyáiról; a Il-ik (14 csop.) a fő némely részeinek: szemnek, fülnek, orrnak, nyelvnek, fogaknak, ínynek és toroknak nyavalyáiról ; a Ill-ik (7 csop.) a melynek s abban a tüdőnek és szűnek nyavalyáiról; a IV-ik (7 csop.) a gyomornak és béleknek nyavalyáiról; az V-ik (8 csop.) a májnak, lépnek és veséknek nyavalyáiról; a Vl-ik (4 csop.) az asszony nemnek nyavalyáiról; a VII-ik (6 csop.) a hideg-lelésekről; a VIII-ik (18 csop.) a külső nyavalyákról. Összesen 7 2 csoportban mintegy 100 különböző betegséget tárgyal ezen szempontokból: 1. A betegség fészke; 2. külömbségei; 3. jelei; 4. jelentései; 5. orvosságai.

Pápai Páriz Ferencz orvosi irányát legjobban megítélhetjük mesterei után. Könyvében hivatkozik Hippo- cratesre, Galenusra és az arcanumokról szóló paracel- susi tanok buzgó hívére Riveriusra (Roch de Baillif de la Riviére). Amint 1649 — 1691-ig terjedő naplójában elbeszéli, itthon tanítói voltak Apátzai Tsere János és Enyedi Sámuel orvos. 1672-ben Németországba ki- menve, május 27-én érkezett »Lipsiába, az holott elunván az némaságot, megmarada az Academiában«, ahol philosophiát hallgatott. De csakhamar tovább ment és u. azon év decz. 4-én Marburgban iratkozott be az egyetemre és megkezdte orvosi tanulmányait Crocus Frigyes Keresztélynél a gyakorlati orvostanból. 1673- ban május 5-én Baselben iratkozott be az orvosi fakultásba, ahol Bauhin Gáspár és Glaser Henrik voltak tanárai és 1674 okt. 20-án orvos tudorrá avatta-