Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Második rész. A tizenhatodik század - Általános irányok - a) Orvosok
312 akadályba nem ütközött, ezen időben szükséget nem szenvedtünk. Dobó István 1552-ben mielőtt a török megszállotta volna Eger várát, jó eleve gondoskodott sebészekről s a városból és környékéről 13 borbélyt vitt a várba a sebesültek gondozására.1) Azon körülmény, hogy a borbély-sebészek belgyógyászati gyakorlatot is űztek, állásukat fontossá tette a gyógyászat terén, mert orvosok hiányában még fő- ranguak is igénybe vették szolgálataikat, mint Bánffy László, a ki 1579 jan. 21-én Beczkó várából legmélyebb háláját fejezi ki Nagy-Szombat városának azért, hogy szívességből hozzá eresztette Tamás borbély-sebészt, a ki nejét szerencsésen megyógyította. Fürdők. Európa nyugati államaiban a gyógyforrásoknak gyógyászati czélokra felhasználása a XVI. században már nagy lendületet nyert. Aachen, Baden, Baden-Baden, Pyrmont, Schwalbach, Spaa, Karlsbad, Teplitz, Wildbad, a schweiczi Baden, Pfäfers, St. Móricz, a franczia Vichy, Plombiéres, az angol Buxton, Báth és számos más fürdőhelyek tudományos ismertetőkre találtak.* 2) Hazánk sem szűkölködött gyógyforrásokban és a mint láttuk ezek egyikét másikát a szerzetesek fel is karolták, de legnagyobb részük ismeretlenül és használatlanul volt. Külföldi írók a XVI. században elragadtatással beszélnek hazánk természeti kincseiről. Ran- zanus Péter, Bongarsius csodálattal említik vizeinket,, melyek a beléjök dobott testet megsemmisítik vagy megváltoztatják, melyek hullámaikat kemény kövekké, ») Tört. tár. 1878. 58. 2) 1. Haeser II. 21^ A múlt századok fürdőzésével részletesen megismerkedni akaró szíves olvasót utalom Zieppert Georgnak: „Ueber das Bade- vesen mittelalterlicher und späterer Zeit* czímfí tanulmányára az Archiv für Kunde Oesterreich. Geschichts-Quellen XXI. kötetében.
