Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Második rész. A tizenhatodik század - Általános irányok - a) Orvosok
309 teni. II. Legyen sárga falastrum. III. Legyen diacorium, azaz érlelő veres falastrum«. Ezt elvégezve a ládába 10 magyar forintot fizet és mindaddig szolgáló-mester marad, míg más mester nem áll be a czéhbe, a bírónak pedig egy itcze rózsavízzel tartozik.1) A mester fiának, a mester özvegyét vagy leányát elvevő legénynek adott kedvezmények s a czéhnek egyébb rendszabásai hasonlítanak más czéhekéihez. Látjuk innen, hogy a nemes czéh a seborvos mesterséghez elméleti képzettséget egyáltalában nem követel. Ausztriára vonatkozólag Miksa császárnak 1576-iki rendelete megállapította, hogy sebészi gyakorlatot valamelyik egyetemtől nyert oklevél nélkül senkisem űzhet, másként szerzett ismereteit mindenki a bécsi egyetem előtt tartozik igazolni. Nálunk még sokáig elegendő a czéhnek felszabadító levele. A felvidéki városok seborvosai és . a velők egyesült fürdőzők három főczéhet képeztek. A pozsonyi főczéhhez tartoztak: Pozsony, Nagy-Szombat, Bazin, Szt.-György, Modor, Trencsén; a besztercze- bányaihoz az alsó magyarországi bányavárosok; a lőcseihez a szepesi városok és az éjszakkeleti sz. kir. városok mesterei. Ezeknél a fent említett németországi rendszert látjuk alkalmazva és gyakori összeköttetésben is állanak a bécsi, frankfurti, nürnbergi főczéhekkpl. A * lőcsei czéhnek a XVI. századból való, 1632-ben megújított szabályai a seborvos mestertől nagyobb képzettséget követelnek, mint a debreczeniek. Itt a tanulói idő 4 év, a mire 2 vándorló év következik. A mesterségért folyamodó legény a két legöregebb mester előtt vizsgálatot tesz, melynek 1 9 főkérdésére az emberi test egész szervezetéről, a különféle ütések, zúzások, J) Történelmi tár. 1878. 91 stb. 20*
