Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Második rész. A tizenhatodik század - Általános irányok - a) Orvosok
270 a kalendáriumok és a czíziók ezen korban fontos orvosi könyvek. Elég egyet ismernünk, hogy mindenik- nek tartalmát ismerjük. A legnevezetesebbek egyike a Regiomontanus (Königsbergi) Jánosé melynek magyar czíme: »Cisio az az az astronomiai tudománynak rövid értelemmel való leírása. A tsillagoknak, planétáknak és égbéli jeleknek etc. külömb külömb természeteknek folyásáról, az embernek négy féle complexiójáról, természetiről és tulajdonságiról, mindenik holnapban mi- tsoda rendtartással éllyen az ember, mind ételben és italban, mind az aluvásban, förődésben, tisztulásban, és ér vágásban. Az híres neves Király Hegy János írásából magyar nyelvre fordíttatott és sok helyeken megbővíttetett«.1) Sokat Ígérő czímének megfelel a tartalom. Az első elöljáró beszéd megmondja, hogy ezen könyvnek haszna abban van, hogy megjelentvén az embernek az ő gonosz természetét, azt megtudván, azt megjobbítani igyekezzék. A második elöljáró beszéd szerint »Isten az erősségeknek közepére helyheztette a földet, úgy hogy a felső állatoknak, tudni illik a tsillagoknak, planétáknak és a több égbéli jeleknek az ő mozgása és forgása által credetje és influentiája légyen e földre, és minden állat minden szempillantásban nyilván megérzi ő magában ezt az erőt és influentiát és részes is lészen benne«. Magyar nyelven is azért adták ki ezen könyvet, hogy az ember azt megérthesse »és az égbéli jelekhez időkhöz, esztendőkhöz és napokhoz tudgya magát szabni«. Az alapgondolat az, hogy az ember aminő planéta vagy égi jegy alatt születik, olyan testalkotású, vérmérsékletű stb. lesz. A planéták és az égi jegyek *) Megjelent Kolozsvárit Heltai Gáspárnál E&Södrsin. Majd Budán 1825- és 1855-ben. £ ^