Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Második rész. A tizenhatodik század - Általános irányok - a) Orvosok
238 dinánd király Zsámbokit már 1556-ban »aulae regiae familiaris«-sá nevezte ki, részére 50 magyar frtnyi évidíjat adva. Miksa király 1569-ben Zsámbokinak a magyar korona, előde I. Ferdinánd király és az uralkodó ház irányában szerzett érdemeinek elismeréséül pozsonymegyei Szent-György városban egy nemesi curiát adományozott. Rudolf királynak kegyeit is folytonosan élvezte és mint consiliarius nagy befolyással bírt az udvarnál. Meghalt 1584-ben. Udvari állásában, úgy látszik, jelentékeny jövedelme lehetett, mert életírói szerint nagyszerű könyvtára, kézirat-, érem- és szoborgyűjteménye volt, melyeknek nagyrésze Zsámboki halála után a császári könyvtárba került. Rudolf király egy alkalommal Zsámbokinak 530 darab könyvért és»egy régi szoborért 4500 forintot fizettetett ki. Egyik életírója igen találóan jellemzi így: »Graeca cum latinis, antiquae philosophiae scientiam cum elegantia doctrinae conjunxerit«. Orvosi, philosophiai, philolo- giai és történelmi munkáinak száma meghaladja a 30-at.1) Nem folytatva tovább a részletes életrajzokat, csak még néhány vonást veszek a XVI. századbeli magyar- országi orvosok életéből, hogy megitélhessiik orvosaink képzettségét, társadalmi állásukat és helyüket az európai tudós világban. Praemarton Mihály 1505-től 1 508-ig a bécsi egyetem rektora volt. Kolliniki Stuff László erdélyi származású orvos a bécsi egyetemnek tanára és 1558— 1567 közt az orvosi karnak több ízben dékánja.2) Horl) Veszprémi cent. III. 322 — 348. cent. IV. 378 stb. Századok 1878. 854. — Orvosi műve: Dioscoridis libri octo graece et latiné. Castigationes in eosdem libros. Paris. 1549. — Más irányú irodalmi munkásságáról lentebb szólunk. a) Franki: Hazai és kuli. isk. 206. 256.
