Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Második rész. A tizenhatodik század - Általános irányok - a) Orvosok
233 a bibornokokkal. Korának kiváló embereivel: Baranyai Decsi Jánossal, Kassai Dávid Zsigmonddal, a Kovacsó- cziakkal, Kendiekkel stb. folytatott levelezése érdekes művelődéstörténeti adalékok. A classicus műveltségű Hunyadi korának kiváló latin költője volt, nemzeti irodalmunk történetében is helyet talált, »Historia, az régi és híres neves Trója városának tíz esztendeig való megszállásáról és rettenetes veszedelméről« czímű, Kolozsvárott 1577-ben megjelent verses magyar elbeszélésével. 1580 október 28-án a Szeben mellett Mihály vajda ellen vívott csatában lelte halálát.1) Jeszeni Jeszenszky János Atyja Boldizsár, Túrócz y megyének egyik szolgabírája a töröktől való félelmében elhagyva hazánkat Boroszlóba ment lakni és ott született 1556 ban fia János. A német írók születésének helye után Jeszenszky Jánost sajátjokúl tekintik. De eltekintve családjának a túróczmegyei Jeszen községből származó régi magyar nemességétől, ő magát külföldi születése daczára mindig magyarnak vallja, művein a neve után tett »eques ungarus«-al jelezve ezt- Orvosi tanulmányait Lipcsében, Rómában és Bolognában elvégezve, gyakorlatát szülővárosában kezdte meg, honnan Wittenbergbe hivatott meg egyetemi orvostanárnak s ott kilencz évet át működött, 1597-ben rec- torrá választották. Tanári minőségében egyszersmind a szász fejedelmi családnak udvari orvosa volt. 1602- ben a császár meghívására Prágába ment Rudolf udvari orvosául és kineveztetett a prágai egyetem rec- torának. Ezen állásában találta az 1618-iki felkelés, mikor Frigyes pfalczi választó fejedelemnek pártjára l) Weszprémi cent. II. 86. Történ, tár 1881. 470 stb. Bodnár Zs. A Magyar írod. tört. I. 347.
