Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Második rész. A tizenhatodik század - Általános irányok - a) Orvosok
232 fenyegette veszély, melyet végre sem kerülhetett ki, mert az ingatag Zsigmond, hű emberét kiszolgáltatta nagybátyja bosszújának és Boldizsár Gyulait 1592 őszén saját abasági kastélyában felkonczoltatta. Mint történetíró »Commentarius rerum a Stephano Rege adversus Magnum Moschorum Ducem gestorum, anno 1580« czímű, Kolosváron, 1581-ben megjelent művéről ismeretes.1) Henisch György szül. Bártfán 1549-ben magasabb ^ tanulmányait a lipcsei és baseli egyetemeken bevégezve az utóbbin 1576 ban orvostudorrá lett. Még ugyanezen évben meghívták Augsburgba a mathematika és rhetorika tanárának, ahol 1 61 8-ban bekövetkezett haláláig működött mint tanár, városi könyvtárnok, 1580- tól a gymnasiumnak igazgatója, az orvosi collegiumnak tagja és négy ízben dékánja. Orvosi, geographiai, ma- thematikai, csillagászati és philosophiai irodalmi működése miatt mint a német tudományosságnak egyik kitűnőségét emelik ki.2) Hunyadi Ferencz, erdélyi nemes, tanulmányait Belgium, Anglia, Francziaország főiskoláin végezte, orvostudorrá a páduai egyetemen avattatott fel. Itt írta a híres orvos Mercurialis Jeromosnak »De morbis pue rorum« és »De venenis et morbis venenosis« 1583- ban megjelent munkáihoz szép latin verseit. Haza jőve 1 580-ban a kolozsvári iskola igazgatójául találjuk, majd Báthori Zsigmondnak udvari orvosa. A nagytudományú udvari orvos tevékeny szerepet vitt a fejedelem és Rudolf király közt 1594-ben folytatott alkudozásoknál, melyekre vonatkozólag levelezésben állott a pápával, *) Weszprémi cent. Ili. 114. — Szilágyi ifi. mű. I. k. 127—128. Bőd P. 98. Életének regényét 1. br. Jósika Miklós „Jósika István* czímú regényében. ^ 3) Bruckner: Ehren-Tempel der deutschen Gelehrsamkeit, idézve Wesz^prémi, cent. I. 66.
