Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

III. A vegyes házakból származott királyok kora. 1301-1526 - f) Politikai, társadalmi, közművelődési viszonyok

172

kifejlődése, a városok országrendi állásának és önkormányzatának érvényre jutása hathatós rúgói a megindult szellemi mozgalomnak.

A társadalmi élet csíszolódása és a műveltségre törekvés egészen áthatotta a magasabb osztályokat, annyira, hogy a könyvnyomtatás és a reformatio jól előkészítve találták a talajt az említett tényezők által megteremtett új iránynak befogadására. A népnek nagy tömege, a jobbágyság, — noha annak köréből látunk kiemelkedni egyeseket — daczára Zsigmond és Mátyás törekvéseinek, melyekkel azon segíteni akarnak, ezen korszakon át is sanyarú. Az olygarchia elkeserítő uralma az 1514-iki lázadásra vezeti az elnyomott osztályt, a mi felidézi a megtorló 1514-iki törvényeket, melyek a jobbágyot örökös szolgaságra kárhoztatva a földhöz kötik és elzárják előle az egyedüli utat is melyen eddig kiemelkedhetett, — a magasabb egyházi pályát.1)

A püspöki és szerzetesi iskolák már nem egyedüli tényezői a tudományos képzésnek. Városainknak mind nagyobb fokú fejlődésével versenyt tart az iskolák keletkezése. Kassa, Lőcse, Bártfa, Beszterczebánya, Zsolna, Trencsén és más városaink iskolái már a XV. században jó nevűek. Már említett egyetemeink itthon is hozzáférhetővé teszik mindenki számára a magasabb kiképeztetést. A külföldi egyetemeken is folytonosan vannak magyarok és hogy a közművelődés terén nem maradtunk el ezen korban messzire más nemzetek mögött, bizonyítják magas műveltségű humanistáink. A közművelődés általánosabbá létele természetszerűleg hozta magával az egyes osztályok józanabb, észszerűbb egészségesebb életmódját és az egészségügyi intézményeknek ismertetett nagyobb fejlődését.

*) Decr. Uladislai VII. art. 14. 24. Corpus jur. 327 stb.