Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
III. A vegyes házakból származott királyok kora. 1301-1526 - e) Balhiedelmek. Járványok. Orvosrendőrség
169 dúló járványok; 1342 éhínség, pestis; 1348 földrengések, vulkáni kitörések, ködök stb. fekete halál; 1390 üstökös, nyavalyák; 1410 földrengés, pestis; 1439 nagy szárazság, vérhas; 1472 üstökös, pestis; 1477 szárazság, pestis; 1506 zivatarok, földrengés, pestis; 1521 jan. 5-én napkeltekor egyszerre 3 nap csodálatos szivárványnyal és más tüneményekkel, pestis. Az astro- logiától, különben is elfogult orvosok nálunk is olyan kényelmesen háríthatták át a gyógyítást a betegségeket előidéző tényezőkre, mint azt sokan máshol tették, természetesnek találva, hogy az égi hatalmakkal megküzdeni lehetetlen. Városaink már említett óvó intézkedései mellett ugyanott találunk némi rendszabályokat, melyekre némileg lehetne alkalmazni az orvos-rendőrség nevét. A budai jogkönyv felügyelet alá rendelte a mészárosokat, halászokat, sütőket, kofákat, hogy azok csak egészséges élelmi czikkeket árulhassanak. Pozsonynak 1376-iki mészáros-czéhszabálya jellemzi a kornak felfogását, mikor a betegnek talált levágott marhának húsát elkobozni és a kórházba a szegények számára küldeni rendeli. Az már helyesebb, hogy a sütők ugyanakkori szabályaik szerint a mértéket meg nem ütő kis kenyereket kobozták el a betegek részére. A mészárszékeket Budán, Pozsonyban, Kolozsváron a folyó vízre kellett építeni.1) Az egészséges italra még épen gondosan ügyeltek a városok, meghatározván, minő alkotó részeket és melyikből mennyit kell venni a jó sörhöz. A bort hivatalos emberek kóstolgatták s a korcsmá- rosok minden hordóból legelőször a bírónak küldtek egy itczét. *) *) Linzbauer I. 93, 193, 249.
