Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 3. A légzőszervekre ható orvosi növények
79 szerekhez is (adjuvansul) hozzáadni. Háziállatokon a terpentinnek veséket izgató, a vesék egyenes csatornáiban gyulladást okozó hatását is nem egyszer megfigyelték, sőt régebben a kérődzők vérvizelését (haematuria ruminantium) vagyis az úgynevezett erdőbetegséget is abból magyarázták, hogy ez a rendesen kora tavasszal, röviddel a legelőre való kihajtás után jelentkező betegség onnan ered, hogy az állatok elegendő fű hiányában a tobzosak (coniferák) fiatal hajtásait eszik s az ezekben levő terpentin okozza a vérvizelést, illetőleg a vesegyulladást. (Ma már tudjuk, hogy ez tévedés, mert az erdőbetegséget vagy texasi lázat a Piroplasma bigeminum nevű apró, mikroszkópos élősdi okozza, melynek álcái a kullancsok közvetítése révén jutnak be a kérődzők szervezetébe). Ami a fenyőféléknek és különösen a terpentinnek orvosi használatát illeti, ez először is a lélegzőszervek bántalmai szempontjából érdekel bennünket. Már Plinius említi, hogy a fenyőerdőkben való tartózkodás nagy hasznára van a tüdővészeseknek, sőt hogy többet ér, mint az Egyiptomba való utazás, melyet már a római orvosok is sűrűn ajánlgattak a »hervadás betegségében« szenvedőknek. Egy jeles német farmakológusnak, Rossbachnak a vizsgálatai valóban azt bizonyítják, hogy a terpentinnek igen előnyös hatása van a lélegző- utakra, mert rögzött hurutok, kezdődő tüdővész stb. esetén a hörgők nyálkahártyájának bővérűségét csökkenti és a nyálkakiválasztást mégis fokozza. Minthogy pedig a terpentinnek ózonnemző tulajdonsága van (a terpentines üveg parafadugója mindig világossárga színű lessz!), ebből közeleső az a föltevés, hogy a fenyőerdőkben tulajdonképpen a levegő ózontartalma az, ami az ilyen krónikus tüdőbajokban jótékonyan hat. Pontos adataink azonban nincsenek arra nézve, hogy a tűlevelű erdőkben nagyobb volna a levegő ózontartalma, mint másféle erdőkben, úgyhogy valószínűbbnek látszik, hogy a fenyőerdőkben sem a levegő ózonja az, ami gyógyít, hanem a tiszta, pormentes, egyenletes hőmérsékletű levegő maga. A terpentinolajnak erjedést és rothadást gátló hatása is van, mert az ezen folyamatokat okozó alsórendű szervezeteket, erjesztő gombákat, baktériumokat stb. megöli. A terpén- és pinénsorozatba tartozó szénhidrogének legtöbbjénél megtaláljuk a fertőtlenítő hatást is. Erre már akkor rájöttek az orvosok, mikor még a baktériumokról semmit sem tudtak. A terpentinolajnak, mint antiszeptikus szernek használata igen régi. Rosszul gyógyuló, fertőzött sebekre (kivált az állatgyógyászatban) ma is alkalmazzák olykor a terpentint. De a magasabb élősdiekre is pusztító hatású a terpentin. Mar- schalkó Tamás, a kolozsvári egyetem jeles bőrgyógyásza, két évtizeden át kitűnő eredménnyel alkalmazta klinikáján a tetvek irtására a tisztított terpentinolajat (Oleum terebinthinae rectificatum-ot), s a háború elején, mikor szegény katonáink annyit szenvedtek ezektől az utálatos férgektől, külön is felhívta az orvosi köröket arra a tapasztalatára, hogy a tetvek és a többi rovarok lélekzőszervei igen érzékenyek a terpentin iránt s petéik is rövid idő alatt elpusztulnak benne. Minthogy pedig a tiszta terpentin hamar elpárolog, mérgező
