Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 1. Az idegrendszerre ható orvosi növények
A hevenyés nikotinmérgezés kellemetlen tüneteivel mindnyájunknak volt alkalmunk megismerkedni első dohányzási kísérleteink alkalmával ; de rendszeres gyógyszertani kísérletet is sokat végeztek erre vonatkozólag. így például két bécsi orvosnövendék, Dvorzsák és Heinrich, Schroff tanár felszólítására x/4 milligramm nikotint vett be kevés vízben oldva, mire csakhamar erős izgatottság mutatkozott rajtuk, majd később a tagok nehézsége, fáradtság érzete, kábultság, reszketés, erős nehézlégzés s végül két óra hosszáig tartó általános rángógörcsök. A hevenyés mérgezésnek e súlyos jelenségei részben még a harmadik napon is észlelhetők voltak. Általában azt mondhatjuk, hogy a nikotinnak igen kifejezett hatása van a vegetatív idegrendszerre s Langley alapvető tanulmányai értelmében először izgatja, azután bénítja az összes autonom és együttérző (Sympathikus) dúcokat. A szívgátló idegre (nervus vagus), a szív saját idegközéppontjaira s a környéki vérerek beidegzésére, tágassági viszonyaira, mindenesetre jelentékeny hatása van a nikotinnak és az idült dohánymérgezésnél oly gyakran észlelhető szívmüködési zavarok jórészben innen magyarázhatók. A gyomorban és belekben tetanikus, igj^n erőteljes összehúzódásokat okoz e méreg (innen a hányás és az erős hasmenés), szintúgy a terhes méh izomzatúban is, (ebből megmagyarázhatjuk a már említett gyakori abortusokat a dohánygyári munkásnőknél). A nikotin kis adagjai erősen ingerük a nyúlt vei őben levő lélegző centrumot, nagyobb adagjai pedig bénítják azt és nehéz lélegzést, majd fulladást okoznak. Végül nevezetes tulajdonsága a nikotinnak és a dohánynak, hogy élősdiellenes hatása van s ezen hatás nemcsak az állati élősködőkre (rühatka, tetű, bolha, légy), hanem, bár kisebb mértékben, a baktériumokra is kiterjed. Úgy látszik, hogy a pipás emberre nehezebben ragad a járványos betegség, legalább is a pestisről, tífuszról és koleráról állítják ezt. Azt mondják, hogy a kolera mindenütt megkíméli a dohánygyári munkásokat, sőt azokat is, akik a dohánygyárak közelében laknak. Bordeauxban 1830-ban a kolera az egész városban dühöngött, csak a dohánygyárból és annak környékéről nem szedett áldozatokat. Ettől kezdve Franciaországban, valahányszor kolera volt, még az iskolásgyermekeknek is megengedték a dohányzást. A dohányfüstben, mint láttuk, piridinbázisok vannak, melyeknek fertőtlenítő hatása közismert, de azonkívül formaldehid is, mely még 1 : 10.000 higításban is elég erőteljes dezin- ficiens. Tassinari pizai orvos (1888) kísérletekkel is tanulmányozta, hogy a dohányfüstnek mekkora ereje van a kolera- és tífuszbacillusra s azt találta, hogy ezek a baktériumok száz óráig is elbírják a dohányfüstöt, csak azután pusztulnak el benne. Ez a kísérlet mindenesetre amellett szól, hogy járványok idején ne várjunk sokat a dohányfüsttől s egészen célttévesztett dolog volna, ha valaki ettől a reménységtől ösztönözve rákapna a pipafüstre, mert ebből több kára, mint haszna volna a szervezetének. A nikotinnal való visszaélés ártalmai legjobban feltűnnek a megrögzött dohányosoknál gyakran előforduló krónikus nikotinmérgezes alkalmával, mely ma már, sajnos, nemcsak a férfiakat, hanem olykor
