Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 1. Az idegrendszerre ható orvosi növények
37 A sejtek belső lélegzése, vagyis azoknak oxigénfelvevö képessége megsemmisül; ezértis a mérgezés nagyfokú nehéz légzéssel kezdődik, majd általános görcsök következnek be, melyek gyakran tetanuszhoz hasonló jellegűek (hátracsapott fej, opisthotonus, úgymint az a 21. ábrán látható egy házinyúlon, melynek egy centigramm ciánkáliumot föcskendeztem a hátabőre alá). Ha a méreg kellő mennyiségű volt, akkor a mérgezés jelenségei rendszerint már néhány másodperc múlva bekövetkeznek, az illető egyén sokszor hangosan felsikolt, mintha valami nagyon fájdalmas ütés érte volna (deathshriek, halálsikoltás, ahogy az angolok mondják), ez azonban nem valami kizárólagosan jellemző tünet, mert más gyorsan ható mérgeknél is bekövet - kezhetik ; a belégzések rövidek, a kilégzések igen hosszúak, megnyúltak lesznek s végre, a nyúlt velőbeli lélegző középpont megbénulása vagy pedig a súlyos vérbeli változások (ciánhemoglobinképződés) következtében beáll a halál, teljes önkívületben. A vérbeli változások különösen olyankor észlelhetők, ha a mérgezés lefolyása (kivételesen) hosszabb időre nyúlik, (volt rá eset, hogy a halál csak 30—36 óra múlva következett be.) Tapasztalataim szerint a ciánmérgezéseknél kiváló vegyi ellenszerként használható a káliumpermangandt, mely a ciánkáliumot ártatlan vegyületekké (ureummá, szénsavas káliummá) oxidálja ; sajnos, hogy ennek a laboratóriumi megfigyelésnek igen kevés a gyakorlati jelentősége, mert a mérgezés rendszerint oly gyors lefolyású, hogy mire az ellenszer megérkezik, akkorra vagy meghalt a beteg, vagy legalább is oly súlyos változások történtek már a szervezetében, hogy a gyomorba adott kémiai ellenszernek nincs többé életmentő hatása. Használat. Orvosi célokra majdnem kizárólag a keserűmandulából készített és már föntebb említett keserűmandulavizet (Aqua amygdalarum amararumot) szoktuk használni 10—20 cseppnyi mennyiségben, fájdalomcsillapító, szedatívhatású és görcsellenes szerül, többnyire morfiummal vagy más csillapító- és bódítószerekkel kapcsolatban. A dohány. Általánosan elterjedt nézet, hogy a dohányt (Herba nicotianae) illetőleg a magvait, Nicot János, portugáli francia követ hozta át Amerikából a mi kontinensünkre (1560) és az ő tiszteletére nevezte el Tournefort ezt a solanaceát Nicotianának. Ma már tudjuk, hogy a dohányt, helyesebben Thevetiá-nak kellene neveznünk, mert Thevet András már két évvel Nicot előtt (1558-ban) áthozta a magjait Európába. A dohánynak vagy ötven fajtája van, melynek legtöbbje Amerikában otthonos, csak két fajtája hiányzik itten, mégpedig a Nicotiana suaveolens, melynek hazája Ausztrália és a N. fragrans Hook., mely a Norfolk-szigeten, Ausztráliától keletre^ (Uj-Kaledónia és Uj-Zeeland között) otthonos. Orvosi szempontból főleg háromdohányfajta, érdekel bennünket : a Nicotiana tabacum, vagyis az úgynevezett virginiai dohány (kanaszter), a Nie. rustica (kapadohanv)
