Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 1. Az idegrendszerre ható orvosi növények
35 amigdalinból, ha erjesztöanyagokkal (gyomorbeli pepszin) vagy bizonyos baktériumokkal érintkezik vizes oldatban, akkor a legnagyobb mérgek egyike, a kéksav vagy ciánhidrogén hasad le. Az emulzin, mint erjesztő, ugyanezt teszi. A keserű mandulának száraz állapotában semmi szaga sincsen ; ha ellenben porrá dörzsöljük és vizet öntünk rá, akkor csakhamar átható keserűmandulaolaj szagot érzünk ugyanis ekkor megindul az erjedés, melvnek termékei kéksav, benzal- dehid (illő keserűmandulaolaj) és szőlőcukor ; a két elsőnek keserűmandulaolaj-szaga van. Egy keserűmandulából körülbelül i milligram ciánhidrogén fejleszthető. Az amigdalin a keserűmandulán kívül még sok más növényben is előfordul, különösen pedig egyéb mandula-és almafélék magvaiban. így a körte, az alma, a szilva, a barack, a cseresnye, a meggy stb. magvaiban. Az őszibarack magjából körülbelül 0.14%, szilva- és meggymagból körülbelül 0.05%, almamagból körülbelül 0.035% kéksav nyerhető. Ezen magvakból, hanyag készítés esetén, különböző likőrökbe, például a maraszkinob'd, persicoba., a vino di Zárába, is átmehet a kéksav s halálos mérgezést okozhat, amint ez már nálunk, Magyarországon is megtörtént. A keserümandulából lehámozás, zsírtalanítás, vízzel és borszesz- szel való lepárolás útján nyerik az orvosi célokra gyakran használt keserűmandulavizet (Aqua amygdalarum amararum), mely egy tizedszázalék (i^/oo) kéksavat tartalmaz. Éhez hasonló hatású és használatú az Aqua laurocerasi, melynek körülbelül fele akkora a kéksav- tartalma. Ezt a Prunus laurocerasus nevű kisázsiai és déleurópai örökzöld cserje leveleiből nyerik desztillálás útján. Öt ven—hatvan darab keserűmandula evése már halálos mérgezést okozhat felnőtt emberen, sőt Hofmann esetében 7—10 keserűmandula elfogyasztása megölt egy hároméves kisfiút. Egy nőnél, aki húsz darab kajszin- barackmagot evett, félóra múlva súlyos mérgezés (általános rosszullét, fejfájás, szédülés, hányási inger, gyomorfájás és végül önkívület) következett be. A zelnice (Prunus padus) bogyóinak evése szintén súlyos mérgezést (görcsöket és lélegzési zavarokat) okozott egy esetben. A kökény (Prunus spinosa), az aranyszínű egres (Ribes aureum) és a cámoly (Aquilegia vulgaris) virágai szintén kéksavat szolgáltatnak. Érdekes végül, hogy a lenmagvakból, illetőleg a belőlük készített pogácsákból szintén fejlődhetik kéksav s ez érzékeny (idio- szinkráziás) háziállatokon többízben okozott már mérgezést. Hatás. A kéksav helybelileg alkalmazva érzéstelenítő hatású, ennélfogva a nyálkahártyák (kivált pedig a légcsőnyálkahártya) szedatívumjának tekinthető. Ezért szoktuk a keserűmandulavizet morfiummal együtt oly gyakran rendelni köhögéssel járó bajokban. Bár lassan, de biztosan csökkenti a lázas testhőmérséket is. A ciánsók majdnem mind igen mérgesek ; csak az olyan igen szilárd, komplex- vegyületek, mint a sárga és vörös vérlúgsó (ferro- és ferriciánkálium), melyek a mérges elemet nem-ionizált állapotban tartalmazzák, nem tekinthetők szoros értelemben vett mérgeknek ; savakkal együtt adva azonban ezek is olyan mérgesek, mint maga a kéksav. A mérgezések 3*
