Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 1. Az idegrendszerre ható orvosi növények
32 levélé s az utóbbiban oxalátkristályok nem találhatók. A nálunk előforduló beléndekben igen mérges alkaloidák (hyoscyamin, hyoscin és skopolamin) foglaltatnak s ebből érthető, hogy apró gyermekeknél állítólag már 15 beléndmag halálos mérgezést okozhat. Gyermekeknél enyhébb lefolyású mérgezések gyakran történnek, mert végzetes játékból »mákostészta« készítéséhez is használják a növény magjait. A beléndeket, illetőleg a leveleiből készített kivonatot (Extractum hyoscyami) belsőleg csillapító szerül (erős, görcsös köhögésnél stb.), külsőleg idegzsábák (neuralgiák) ellen szoktuk használni. A levelekből borszesszel és szezámolajjal készített kivonatot, vagyis az úgynevezett zöldolajat (Oleum hyoscyami foliorum coctum), csúzos bajoknál bedörzsölés alakjában még ina is igen kedveli a közönség, bár hyoscya- mint alig tartalmaz és így nincs sokkal több gyógyszeres hatása, mint bármely más zsíros olajnak. A belladonna harmadik rokona, mely orvosi szempontból érdekel bennünket, a maszlagos redő szirom (helyesebben redősszirmú maszlag vagy csudafa, Datura stramonium). Nálunk mindenütt található s különösen szemetes helyeket kedvelő dudva, melyet nagy, tölcséridomú, hófehér, redős virágairól, négyfelé hasadó tüskés toktermc- séről (tüskés disznónak nevezik a parasztgyerekek), vesealakú, fekete és igen kemény héjú magjairól mindnyájan ismerünk. (20. ábra.) Ezt a nálunk ezidőszerint annyira elterjedt solanaceát a görögök még n»em ismerték. Ázsiából került hozzánk, valószínűleg a cigányok bevándorlása vagy a török háborúk idején. Hogy melegebb égalj szülötte, azt már az is gyaníttatja, hogy igen későn (májusban, júniusban) csírázik s magvai is későn (szeptemberben, októberben) érnek 19. ábra. Beléndekszüret Long . Melfordban, Angliában. (Stafford Allen fényképe.)
