Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 1. Az idegrendszerre ható orvosi növények
28 egyén vizeletéből egy keveset macska vagy házinyúl szemébe csöpöghetünk, az állat pupillája csakhamar erősen kitágul (15. és 16. ábra). Az atropinnak igen feltűnő és jellemző hatása van a szívre. A szívverések száma ugyanis erősen felszaporodik, minek oka részben a szív gátló berendezésének (a bolygóideg végződéseinek) megbénításában, részint a szív excitomotórius készülékének izgatásában van. Az atropin továbbá az összes mirigyek elválasztását is gátolja vagy megszünteti, tehát ellentétes hatású, mint a pilokarpin és a muszkarin. A szem bogarának kitágulása onnan van, hogy a méreg a szivárványhártya körkörös izmához menő mozgató ideget szintén bénítja. Az ilyen tágult pupillájú szemek szép fénylők, csillogók s a belladonna (szép asszony) név is onnan származik állítólag, hogy a nadragulya kivonatát a XVI. század olasz hölgyei szépítőszerül, a pupilla mesterséges kitágítására használták. Manapság már semmiesetre sem fordulunk ilyen veszedelmes kozmetikumokhoz, annál kevésbé, mert az atropin nemcsak tágítja a pupillát, hanem egyszersmind rossz (kettős) látást, színes látást, a szem belső nyomásának fokozódását stb. fokozza. Nadragulyával épúgy mint a beléndekkel és daturával történt mérgezés esetén legjobb, ha igen híg káliumpermanganát-oldatot itatunk a beteggel. Ez a beteget meghánytatja, továbbá az atropint oxidálván, hatástalanná teszi. Igen jó ellenszer még a morfium és az ópium, mely utóbbiról már 300 év előtt tudták, hogy életmentő lehet az efféle mérgezések alkalmával. Tapasztalat szerint az atropinnal mérgezett egyének a morfiumnak hatalmas adagját tűrik el ártalom nélkül. Használat. Az atropin kénsavas sóját (Atropinum sulfuricum) leginkább a szemészeti gyakorlatban szokás használni olyankor, mikor a szem pupilláját bármi okból, például azért, hogy szemtükörrel a szem belsejébe tekinthessünk, tágítani kell, vagy olyankor is, mikor bizonyos gyulladásos bajoknál a szivárványhártya összenövéseit (synechiák) kívánjuk megszüntetni vagy azok képződését megakadályozni. Az atropint és a nadragulyakivonatot (Extractum belladonnae) jó sikerrel alkalmazhatjuk fájdalomcsillapítószerül ideg- zsábák (neuralgiák), gyomorgörcs, kólika stb. esetében is, továbbá néha a túlságos izzadást (hyperidrosist) gátló szerül is beválnak, különösen a tüdővészesek éjjeli izzadása alkalmával. A nadragulyával gyógyszeres hatás tekintetében is közel rokon a beléndek (bilindek, Dunántúl bellény vagy böllény) bolondítócsal- matok, (helyesebben csalmatag, Hyoscyamus niger), mely nálunk szemétdombok környékén, utak mentén, parlagos helyeken igen .gyakran található. Szőrös, ragadós tapintatú, durván fogasszélű vagy öblös bevágási! levelei, szennyessárga, sötétvörös, kissé ibolyás erezettséggel bíró, tölcséralakú, ötkaréjú és ötporzós pártája van (17. ábra), továbbá kétrekeszű toktermése, mely megéréskor kupa- kosan nyílik; magja (Sem$n hyoscyami) többé-kevésbé vesealakú, recésfelületű, lapos, szürkés sárgásbarna színű. Míg a nadragulyát és a daturát az ókori európai orvosok nem
